„4. A Bajnai-gárda
A fideszes propaganda korszakos csúcsteljesítménye, hogy Bajnai Gordonból, ebből a szürke, jellegtelen bürokratából képes volt vérszomjas terrorfőnököt csinálni. A valódi célpont pedig nem is Bajnai volt, őt a libás üggyel eddigre sikerült eléggé megbélyegezni, hanem a kormány bizonyos intézkedései ellen tiltakozó civil csoportok, elsősorban a tandíj ellen tüntető diákok, akik a tiltakozásban igen messzire hajlandók voltak elmenni, ráadásul az ellenzéki pártokkal szemben nem is lehetett a velük való vitát annyival letudni, hogy »ti meg szemeket lőttetek ki 2006-ban«.
A Fidesz világképébe persze nem fér bele, hogy valaki csak azért tüntessen a NER ellen, mert nem elégedett valamivel, hiszen minden tökéletes! Nem, ha valaki tiltakozik, akkor nyilván valamilyen ármányos kapcsolatban áll Bajnai-Gyurcsánnyal, és titokban a baloldal pártjait akarja ismét kormányra segíteni (akkor is, ha néha szó szerint elküldi őket a picsába). Így a kormánypárti média teljes gőzzel gyártott elméleteket arról, hogy valójában a tiltakozó középiskolások is személyesen Bajnaitól kapják rádión az instrukciókat. A propagandahadjárat egyik fő eszköze az volt, hogy félremagyarázták a pártok ilyenkor szokásos rátelepedési kísérleteit, pedig aki valaha vett már részt tüntetésen, az tudja, hogy az ilyen események úgy vonzzák a politikusokat, mint szar a legyet. Mellékhatása pedig az, hogy Bajnait a magyar Abu Bakr Al-Baghdadiként festették le, és többször felszólították, hogy »vonja vissza« félelmetes szabadcsapatait. (.…)
1. A Norvég-ügy
Lehet kritizálni a Norvég Alapot azért, hogy hülyeségekért is fizet, de ez legyen a norvég adófizetők baja. Lázár András és a viking hódítók háborúja azzal érdemelte ki az első helyet listánkon, hogy nemcsak, hogy felesleges műbalhé volt, de többmilliárd forintba is kerülhet Magyarországnak. A Norvég Alapként ismertté vált, valójában Norvégia, Lichetnstein és Izland által fenntartott Norvég és EGT Alap lényege, hogy a három, nem EU-tag ország pénzel bizonyos Unión belüli fejlesztéseket, cserébe tagjai lehetnek az Európai Gazdasági Térségnek. Ez Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a kormány ötévente 40 milliárd forintot kap különböző beruházásokra. Norvég pénzből épült fel például a kecskeméti biogáz-üzem vagy a gödöllői királyi vasúti váró.