„Húszévesen írta József Attila ezeket a sorokat, mint ahogy a Tiszta szívvel, A szélkiáltó madár, a Kertész leszek című verseket is, éppúgy húszéves volt, mint Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, akit 20 évesen okirathamisításért jogerősen pénzbüntetésre ítéltek. (…)
Ezt most csak azért hozom ide, mert mélységesen felháborít, hogy a menetrend szerint megújuló MSZP titánjai (és Titanillái) mennyire nem értenek semmit. Lehet botlani, de az ember azt gondolná, hogy egy minimális moralitással rendelkező húsz év fölötti személy képes ebből tanulni. Kunhalmi Ágnes (akinek volt már egy – mondjuk így – félreérthető diploma-afférja) – augusztus 9-én újságíróknak azt mondta, hogy a szocialisták előző napi budapesti küldöttértekezletén a hárompárti (MSZP, DK, Együtt-PM) tárgyalódelegáció hétfői, szóbeli megállapodásának megfelelő döntés született. Az MSZP budapesti elnöke szerint minimális elsimítandó kérdés van a baloldali ellenzéki pártok önkormányzati választási együttműködésében, de szerinte azok érdemben nem veszélyeztetik az összmegállapodást. Szerinte. Az Együtt-PM szerint viszont, idézem: »Az Együtt-PM Szövetség megdöbbentőnek tartja, hogy sajtóinformációk szerint a Magyar Szocialista Párt (MSZP) budapesti szervezete pénteken egyoldalúan átírta a budapesti önkormányzati együttműködésről szóló, hétfőn megkötött megállapodást, és a Demokratikus Koalícióra (DK) és az Együtt-PM Szövetségre nézve hátrányos megállapodás-változatot hagyott jóvá.«
Egyszerűbben: az emeszpések egyoldalúan módosították egyes körzetekben a jelöltek arányszámait, a képviselők egyes pártok közötti megoszlását. Az augusztus 8-i szocialista küldöttértekezleten – javarészt az óbudai és az angyalföldi pártszervezetek ellenállásának csillapítása érdekében – bizonyos változtatásokat hagytak jóvá a hét elején megszövegezett megállapodáson, például Zuglóban négy, a XIII. kerületben a közösen elfogadottnál kettővel többet, Óbudán egy jelölttel többet biztosít magának az MSZP. Kunhalmi párttársa, a volt szóvivő Török Zsolt az egyik közösségi oldalon így dohogott: »Szinte mindent benyeltünk és elfogadtuk, amit akartak. Gondolom a kompromisszum az, ha mindenki enged egy kicsit. A választóknak elege van már a huzavonából. Dolgozzunk!«
Egyszerűbben: felrúgták a megállapodást. Nem tartották be a szavukat. Ennyi.”