A magdeburgi támadás miatt lépett a TEK Magyarországon – mutatjuk, hol találkozhat egyenruhásokkal!
Jobb félni, mint megijedni.
Mitől fél a CineFest? Randalírozó náciktól? A Ku Klux Klántól? Állami vagy városi támogatások elmaradásától? A gyáva öncenzúra minősített esetével állunk szemben.
Facebook-oldalán közölte a DunaDOCK dokumentumfilmes alkotói csoport, hogy nem vesznek részt a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. „Legnagyobb meglepetésünkre kiderült, a CineFest csak akkor tud idén helyet adni szakmai programunknak, ha abban − terveinkkel ellentétben − nem szerepel magyarországi roma témájú film, vagy ha mégis, akkor az érintett filmek címe, tartalma és alkotóik nem lehetnek feltüntetve a fesztivál hivatalos programjában és semmilyen egyéb nyilvános fórumon” − szól az indoklás.
A CineFest vezetősége a DunaDOCK szerint úgy indokolta a lépést, hogy az önkormányzati választások előtt „a politikai konfliktusok elkerülése végett, és biztonsági okokból nem vállalnak semmilyen magyarországi roma témájú filmvetítést, sőt a szokásos roma programjukat sem tartják meg”.
Döbbenet.
A fesztivál helyszíne az a Miskolc, amely jelenleg az önkormányzati választások egyik legfontosabb, legkérdésesebb települése. Mondhatni az egyik fő szimbolikus csatatér. A Fidesz, a baloldali összefogás és a Jobbik harminc százalék körül teljesített a városban tavasszal. A fideszes városvezetés a kiélezett helyzetben a DVTK-stadion közelében lévő cigánysor lakóit vette elő: a bérleti szerződéssel rendelkezőket kompenzáció fejében, a többieket anélkül telepítené ki az önkormányzati lakásokból, hogy helyükre parkolót építsenek a megújuló stadionnak. A Jobbik hangosan deklarálta, hogy zsidó származású jelöltet indít a városban, nem tudom, mit akartak ezzel bizonyítani, mindenesetre ő is a cigányügyre koncentrál a kampányban. A baloldali összefogás pedig Pásztor Albertet, a 2009-ben cigányozó rendőrkapitányt indítja a városban. Az ügy kapcsán a DK politikusa, Eörsi Mátyás is „romabűnözésről” beszélt, még ha később bocsánatot is kért érte.
Tehát mindhárom párt jelöltje a cigánykérdés megoldásán keresztül látja Miskolc jövőjét. Tudjuk, sok súrlódás van Miskolcon, csak úgy, mint az ország sok más részén. A ki nem beszélt cigánykérdés, a félresikerült integráció, a cigányok közötti mélyszegénység és az ezekből következő rossz közbiztonsági helyzet fontos téma ma Magyarországon. Minden felelős állampolgár joggal gondolhatja, hogy ezzel foglalkozni kell.
A CineFest nem gondolja így. A kiélezett helyzetben, amikor szükség lenne arra, hogy a téma minél több aspektusa kerüljön a közbeszédbe, hogy minél több szempontból lehessen megvizsgálni egy kérdést; akkor sújt le az érthetetlen öncenzúra. Akkor dönt úgy egy filmfesztivál vezetése, hogy nem meri bevállalni a cigányokkal foglalkozó dokumentumfilmeket. Akkor, amikor egyre inkább eluralják a cigánykérdéssel foglalkozó beszéd tereit az egybites vélemények, az uszító hangok. Amikor már szinte esély sem látszik arra, hogy higgadtan és józanul oldjuk meg a kérdést.
Mitől fél a CineFest? Randalírozó náciktól? A Ku Klux Klántól? Állami vagy városi támogatások elmaradásától? A gyáva öncenzúra minősített esetével állunk szemben.
*
A nyitóképet Schiffer Pál Cséplő Gyuri című filmjéből vettük. Ezt a filmet sem mutathatná be a DunaDOCK a filmfesztiválon.
*
A CineFest szerda folyamán azt közölte: „A Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál programját fennállása óta szakmai szempontok határozták meg – ez idén sincs másképpen. A DunaDock csapata a tavalyi fesztiválon együttműködött a CineFest szervezőgárdájával. Idén is megkerestek bennünket azzal, hogy egy roma témákkal is foglalkozó programot hoznának a fesztiválra, azonban mi úgy gondoltuk, hogy – mivel a fesztiválnak van hasonló programjai, idén ezt az összeállítást nem kívánjuk a programok közé felvenni. Így az együttműködést közös megegyezéssel nem újítottuk meg. A fesztivál szervezői külön hangsúlyt fektetnek a hetedik éve a rendezvény részeként megszervezett roma tematikájú programra, a Roma-Kép-re, melynek keretében idén sikeres, miskolci roma emberekről mutatunk be öt portréfilmet”.