„A lakosság számára a kamatcsökkentések két szembetűnő eredménnyel jártak: olcsóbbak lettek a hitelek, és kisebbek lettek a betéti kamatok.
A kamatok csökkenése valóban mindig a hitelfelvevőknek kedvez. A betéti kamatok csökkenése kapcsán azonban érdemes hozzátenni, hogy a reálhozamok alakulása nem egyezik meg a kamatcsökkentés mértékével: ehhez a kamatból ki kell vonni az inflációt. Akkor is két százalék a reálhozam, ha a bankok nyolc százalékot kínálnak a megtakarításokért hatszázalékos infláció mellett, és akkor is, ha nincs infláció, a betéti kamatok pedig két százalékon állnak. A kamatcsökkentési ciklus mégis azzal segítette leginkább a lakosságot, hogy támogatja a gazdaság növekedését, és segített elkerülni a deflációt.
Mennyivel járult hozzá a kamatcsökkentés a gazdasági növekedéshez?
Számításaink szerint a kamatcsökkentési ciklus teljes hatása több mint egy százalékkal növelte a GDP szintjét 2013– 2014-ben. Ez a hatás 2015-ig elérheti másfél százalékot is. A hatás nagyobbrészt az export versenyképességén keresztül jelentkezhetett, részben azáltal, hogy gyengébb a forint. Másrészt olcsóbbak lettek a hitelek, ez pedig többletfogyasztást és beruházást generált. (...)
Mennyivel kerül kevesebbe az államadósság finanszírozása a kamatcsökkentések miatt?
Eddig több mint százmilliárd forintot takarított meg az állam azáltal, hogy a kamatcsökkentésekkel párhuzamosan a kötvények hozamai is alacsonyabbak lettek. Ez a folyamat azonban még nem ért véget. A teljes adósságállomány lassan árazódik át, ezért hosszú távon évente mintegy háromszázmilliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak a kamatkiadások, ha huzamosabb ideig fennmarad a jelenlegi kamatkörnyezet.”