„Andy Vajnáról köztudott, hogy nagyon okos, remekül főz, sziporkázó társasági figura, aki a neki kedves simicskalajosokat magánrepülőgépén utaztatja kézilabda BL-döntőre, a habonyárpádoknak kölcsönadja budai lakását, összejár a rogánantalokkal, akiket saját vendéglőjében vendégel meg, és ellenállhatatlanul vonzza a nőket, akik unokái lehetnének. Egyszóval elbűvölő, szeretni való ember lehet, akinek még Orbán Viktor sem tud ellenállni. A legkevesebb, hogy évi hétmilliárdot ajándékoz neki közpénzből, nehogy rossz kedve legyen ennek a drága embernek. Nincs tehát itt szó semmi másról, csak merő szívjóságról.
Lehetséges egy másik, kevésbé szeretetteljes magyarázat is. Andy Vajna már Amerikában bebizonyította, hogy egy keresztapa szempontjából ő a megfelelő ember. Ugyanis volt egy zűrös adóügye: egy részvényeladás után 41 millió dollár nyereségadót kellett volna befizetnie, de Panamában és a Holland-Antillákon bejegyzett cégek közbeiktatásával sikerült megspórolnia ezt az összeget. Az amerikai adóhatóság tizennégy éven keresztül vizsgálta Vajna cégét, mert – mint a Time magazin megállapította – »leányvállalataik hálózata olyan zavaros, hogy a tőzsdei elemzők sem képesek követni«. Végül a 41 millió helyett megúszta 7,4 millió dollár büntetéssel, és 6,5 millió dollár adóhátralék befizetésével (lásd: Andrew G. Vajna Amerikában – Az offshore mogul, Magyar Narancs, 2011. 09. 29.). Tehát olyan ügyes volt, hogy megnyerte az amerikai adóhatósággal vívott meccsét.