Bizonyította Orbán Viktor, milyen fából faragták – a többi Netanjahun múlik
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
Az autokratikus rendszerek jellemzően inkább a következőkben járnak élen: korrupció, a zsarnoki elnyomás valamilyen formája, besúgók, kusslegyen, középszerűség és kilátástalanság.
„A liberális demokráciát (vagyis azt a rendszert, ahol nem egyszerűen a többség dönt, hanem az egyén és a kisebbég jogait törvények és erős intézmények védik) kár temetni. Malmai kétségkívül lassan őrölnek, és a magyar miniszterelnökhöz hasonló türelmetlen, ellentmondást és kritikát nem tűrő emberek számára ez bizonyára frusztráló. De a tények magukért beszélnek: a demokratikus országok gyakorlatilag minden fontos eredménytáblán az élen állnak. Gazdagabbak, mint autokratikus társaik (leszámítva az olajexportáló országokat, amelyek nem dolgoztak meg a pénzükért) és jobb eredményt érnek el az olyan összetettebb összehasonlításokban is, mint az emberi fejlettségi index. Kevésbé korruptak, jobb a felsőoktatási rendszerük és innovatívabbak: a világ legjobb egyetemei és kutatóközpontjai között alig van olyan, ami ne demokratikus országban lenne, részben a szólásszabadság, a nyílt vita tolerálása miatt. Ennek manapság egyre nagyobb jelentősége van, hiszen azok az országok tudnak igazán jól teljesíteni, ahol a tudást és az innovációt állítják a középpontba, ehhez pedig meg kell becsülni az egyént. A liberális demokráciák továbbá nem háborúznak egymással (bár autokratikus országokkal nagyon is), politikailag stabilabbak (demokráciában nincs szükség forradalomra ahhoz, hogy leváltsuk a vezetőket, megteszik a választások is), jóval kevésbé hajlamosak arra, hogy égbekiáltó gazságokat kövessenek el saját polgáraikkal szemben, és általában véve ritkábban termelnek ki mániákus, futóbolond vezetőket, akik a falnak vezetik az országot. Az autokratikus rendszerek jellemzően inkább a következőkben járnak élen: korrupció, a zsarnoki elnyomás valamilyen formája, besúgók, kusslegyen, középszerűség és kilátástalanság, egy-két generációnként meg egy forradalom vagy másfajta lázongás, ahogy az embereknek tele lesz a tökük az egésszel, és nem tudnak máshogy hangot adni véleményüknek.”