Minél többet szabályozok, annál inkább megölöm a piacot, mert a bankok nem tudnak működni. Minél kevesebbet szabályozok, annál nagyobb a kockázat, hogy túlburjánzik a rendszer. Interjú.
„Az egyoldalú szerződésmódosítások esetében a Kúria úgy tűnik, szigorúbb feltételeket szabott, mint maga a törvény.
Ez esetben is az a helyzet, hogy a törvény nem tud minden egyes esetet szabályozni, ezért van szükség az állami felügyeletre. Ha a tetőfedés egy bonyolult dolog lenne, akkor lenne arra is egy állami felügyeleti szerv, de az nem annyira bonyolult, mint a pénzügyi jog. A pénzügyi jogot az teszi problematikussá, hogy minél többet szabályozok, annál inkább megölöm a piacot, mert a bankok nem tudnak működni. Minél kevesebbet szabályozok, annál nagyobb a kockázat, hogy túlburjánzik a rendszer. Ahogy a devizahitelek nálunk: gyakorlatilag minden kontroll nélkül helyeztek ki a bankok olyan hiteleket, amelyeket nem lett volna szabad. Ezáltal az egész pénzügyi rendszer olyan helyzetbe jutott, amelyből csak nagyon drágán lehet kikecmeregni. Az egyoldalú szerződésmódosításról szóló mostani kúriai jogértelmezést is le kellett volna tudni vezetnie a bankoknak a törvényekből. Egy harmincéves szerződés ideje alatt a bank fenntarthatja magának a jogot, hogy egyoldalúan módosítsa a szerződést, de annak transzparensnek, érthetőnek és követhetőnek kell lennie. Ezek egy fejlett jogrendszerben magától értetődő elvek, megengedhetetlen, hogy a bank saját kénye-kedve szerint módosítsa a szerződést.
Lehet ezt a kérdést részletesen szabályozni?
Nem lehet. De például Nyugat-Európában magától értetődő, hogy transzparensen kell csinálni. Az egész polgári jog arra épül, hogy a felek egyenrangúan vesznek részt a jogviszonyban. A pénzügyi jogban ez nem így van, mert a bank sokkal több mindent tud, és sokkal nagyobb erőforrásai vannak arra, hogy kockázatokat kezeljen. Ilyen helyzetben a banknak minden részletre kiterjedően, érthetően tájékoztatnia kell az ügyfelet, és nem csak a szerződéskötéskor, hanem a szerződés módosításaikor is. Ez a hitelek esetében nem történt meg, az adósok nem készülhettek fel a szerződésmódosításokra. (...)
Ha az árfolyamrést, a kamatemeléseket és az árfolyamváltozást is a bankokra terheljük, akkor fennáll egy bankpánik veszélye.
Ezt a pénzt valakinek ki kell fizetni mert a fogyasztók nem fogják tudni. A bankok összesen többszáz milliárd forint osztalékot fizettek az elmúlt években. Kérdezem én: hogyan fizethet egy bank osztalékot, ha sorra kötötte a semmis szerződéseket? Másrészt ott a bankadó, amelyből már közel annyit befizettek a pénzintézetek a kormánynak, mint amennyi most hiányzik a devizások problémájának rendezéséhez. Vagyis a kormány elvette a devizahitelesek pénzét.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.
A miniszterelnök szerint az európai vezetők körében egyetértés van abban, hogy az energiaválság elkerülhetetlen.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Zákány Péter dandártábornok tételesen cáfolta a Pálinkás Szilveszter állításait a Magyar Honvédségről.
Mutatjuk a számokat!
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
Tóth Máté kifejtette, Magyar Péter nem ugyanazt képviseli a nyilvánosság előtt, mint amit valójában gondol.
