A jogász, aki rést talált a bankok pajzsán

„Most viszont az lesz, hogy az állam tömegesen átír magánszerződéseket.

Igen, és ez is mutatja, hogy mennyire fejletlen itthon a jogi kultúra, hogy nincs jogállami hagyomány. A kormány azt gondolja, hogy a problémákat meg lehet oldani újabb törvényekkel. Pedig a törvényalkotónak a jövőre kellene gondolnia, az igazságszolgáltatásnak pedig a múltbeli törvények alapján kellene ítélkeznie. Ezért vannak szétválasztva a hatalmi ágak. Ráadásul ez a törvény nem is alkalmas arra, hogy az egyéni helyzeteket megoldja. Valójában az adósok helyzetére tekintet nélkül belekényszeríti őket egy jogviszonyba.(…)

Milyen feladata van a magyar igazságszolgáltatásnak, amit ön szerint nem tölt be?

Az igazságszolgáltatásnak olyannak kellene lennie, mint egy üvegpalotának: mindennek látszania kellene. Így a bíróságok munkájának kritikáját sem nyomásgyakorlásként fognák fel, hanem a nyilvános és átlátható vita részének. Azért vannak törvények, hogy civilizáltan rendezni lehessen a vitákat, de ehhez bízni kell abban, hogy ez részrehajlás nélkül, a jogszabályok alapján történik.

Ehhez képest a magyar igazságszolgáltatás még mindig diktatórikusan van szervezve. A bírák munkáját kritizálni felségsértésnek számít. A legtöbb bíró ilyen vagy olyan módon megtorolja azt, ha valaki nyilvánosan kritizálja. Ugyanakkor minden bíró tudja, hogy valamilyen módon a saját karrierje is a politikai elittől függ. Ebben a környezetben nehéz az igazságszolgáltatás munkájára hatást gyakorolni. Ha valaki jogi végzettség nélkül kritizálja a bíróságokat, azt nem veszik komolyan. Aki pedig ügyvédként kritizálni meri a bíróságot, az nagyon hamar, még a folyó ügyben megütheti a bokáját. Itthon ugyanis nem elég megnyerni egy pert, hanem külön meg kell küzdeni a költségtérítésért is. A költségtérítésről pedig a bíróság dönt, a túl sokat kekeckedő ügyvéd pedig hamar azt fogja látni, hogy hiába nyer ügyeket, nem fizetik ki a munkáját.

Engem egyszer félmilliós forintos rendbírsággal fenyegetett meg a bíró, ha továbbra is megkérdőjelezem a véleményét. Nem véletlen, hogy több magyar ügyvédet ismerek, akik inkább nem is visznek peres ügyeket: ingatlanszerződésekből és egyéb ügyekből megélnek, a bírósági ügyektől pedig eltanácsolják az ügyfeleiket. Tudják, hogy nincs sok értelme.”