Nem vitatom Iványi Gábor jogait. De miért kellene ehhez az állam, meg az elismerés? Nem attól egyház valaki, hogy földi hatalom legitimálja vagy sem.
„Nem tudom, igaz-e, de a »jereváni rádió« jelentése szerint egykoron Iványi Gábor a jelenlegi politikai elit, az akkori liberális ifjúság nem kevés tagjára jelentős befolyással bírt. Gyermekeiket megkeresztelte, őket a hit édes mézével etetgette. A hatalom helyzetében jó volt a hatalom részének lenni. A hatalom részeként a többségre befolyással bírni.
S ha már szolgálat és érték, vajon tudja-e a hatalom birtokában és anyagi támogatásában részesülő, hogy milyen, amikor valaki soha nem is álmodhat erről. Akinek szolgálata egy elveszett kisfaluban nem más, mint belehalás a létbe másokkal, a bűnösökkel együtt. Mi van, ha valaki beleőrül, öngyilkos lesz, mert szolgálata kríziseinek kiáltásai nemhogy Brüsszelig vagy a nemzeti kormány legmagasabb fórumaiig, hanem a legközelebbi polgármesteri hivatalig sem hallatszik el?
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
Az emberiségen uralkodni akaró elitnek pontosan ez a célja.
Egy jól működő állam nem tárgyakban erős, hanem képességekben. Nem abban, hogy mi áll a sarokban, hanem abban, hogy az ország válságban is működik.
Ahhoz már túl koros, hogy hibái miatt megbüntessék.
Kiváló a kapcsolat a két ország között.
