Már csak a hátunkat bámulják a szlovákok és a görögök: nagy ugrás előtt áll a magyar gazdaság

„A csehek, lengyelek és szlovének még mindig előttünk vannak. Ám ha tartjuk az elmúlt évek lendületét, már nem sokáig” – fogalmazott Sebestyén Géza.

A mérséklődő gyermekvállalási kedvnek nem sok köze van a nyugdíjrendszerhez. Annál több köze van viszont az általános társadalmi és gazdasági viszonyok romlásához.
„Vajon az elvárt ütemű szaporodás parancsszavának kiadása előtt nem volna célszerűbb ezeken a körülményeken javítani? Nem volna életszerűbb és pragmatikusabb hozzáállás a prioritási listát helyesen felállítva várni el a nőktől, hogy minél több gyereket szüljenek? Mert különben meggyőződésem: akik szeretetben becsületre nevelték a gyerekeiket, azok sem eddig, sem ezután nem a nyugdíj kedvéért fogják tenni. Ettől abszurd, groteszk, és szánalmas ez a mesterséges beavatkozási kísérlet a magyar emberek életébe.
De ha más megvilágításba helyezzük: az is jogos és megalapozott kérdés lehet, hogy vajon mi garantálja – a Népesedési Kerekasztal egyszerű deduktív logikájának szellemében – hogy a megfelelő számú utódból tisztességes járulékfizető polgár válik? Ha a fent vázolt állapotokat nézzük, és mást sajnos nem nagyon nézhetünk pillanatnyilag, akkor elég sanszos, hogy a jobb sorsra érdemes, korosodó szülei támogatása céljából világra hozott nagykorú gyermek munkanélküliként, külföldön gürizőként, vagy feketén alkalmazva végzi.
Nem beszélve arról, hogy méltányossági alapon borzalmas üzenete van ennek az egésznek. A képet a maga teljességében szemlélve, még a gondolata is hátborzongató annak, hogy idős korára esetleg nyomorognia kell annak, akinek saját tudatos döntése következtében, vagy önhibáján kívül nem lett/nem lehetett gyereke. És aki ráadásul egy életen át tisztességesen adózva eltartotta az akkori időseket.”