Az olyan nagyszabású sportesemények, mint az olimpiák, világbajnokságok, amelyek heti néhány órás kikapcsolódást jelentenek a kedves tévénézőnek, komoly társadalmi károkkal járnak.
„A sportlétesítmények »fejlesztése« Brazíliában 250 ezer szegény lakókilakoltatásával járt, akiknek semmilyen alternatív lakhatási lehetőséget nem biztosítottak. A brazil eset nem egyedülálló: az idei szocsi téli olimpia is tömeges, elhelyezés nélküli kilakoltatásokkal járt. Hiszen nincs jobb alkalom egy fontos sporteseménynél arra, hogy a városok fejlesztése címén megszabaduljanak a szegény lakosságtól. Ehhez azonban nem volt elég a kilakoltatás. A vb előtt és alatt a szegény emberek által lakott negyedeket ellepték a rohamrendőrök, ami olyan szempontból talán nem meglepő, hogy nem kell messzire menni ahhoz, hogy lássuk, milyen egyszerűen tudnak politikusok a hátrányos helyzetű csoportok veszélyes bűnözőknek nyilvánításából politikai tőkét kovácsolni és igazolni mások elnyomását. De nem csak a szegény lakosok ellen lépett fel kegyetlenül a rendőrség, hanem azoknak a tüntetőknek a százezrei ellen is, akik számonkérték a kormányt, a nyomornegyedekkel, társadalmi egyenlőtlenségekkel és korrupcióval teli ország miért a futball világbajnokságra és a 2016-os nyári olimpiára költi a forrásokat. Míg a magyar tévénézők a vb első meccseit élvezték, addig a békés brazil tüntetőket könnygázzal és gumilövedékkel oszlatta a rendőrség. Valószínűleg magyar állampolgárokként mi sem örülnénk, ha a kormány egy hatalmas sporteseménnyel további, egyszeri használatra szánt stadionokat építene, ami ellen végre tömegek emelnék fel a szavukat, de a világot csöppet sem érdekelné se a demokrácia, sem a társadalmi igazságosság ügye, csak az, hogy háborítatlanul nézhessenek foci meccseket a tévében. Ahogy a szocsi téli olimpia idején is több szó esett arról, milyen az újságírók szállodai szobájának a minősége, mint arról, hogy a rendőrök durva fizikai erőszakkal próbálták elüldözni az antidemokratikus putyini rendszer ellen békésen tüntető Pussy Riot nevű punk zenekar tagjait. Mindez jól példázza, mennyire egyszerűen lehet sporteseményeket felhasználni arra, hogy elnyomó rendszereket legitimáljanak.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A sztárúszó nem beszélt mellé, elmondta a véleményét Magyarországról.
Milyen közép- és hosszú távú stratégiája van a Magyar Úszó Szövetségnek? Erről és a december 10-én kezdődő világbajnokságról is beszélgettünk Wladár Sándorral, a szervezet elnökével.
Hazánk igyekszik megtartani nagyhatalmi szerepét, a sportirányítás kidolgozta az új koncepcióját.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
