„A szerződés átlag fogyasztó, átlag elvárható gondossággal való értelmezhetősége brutálisan fontos szempont. És ez a szempont mindenhol sérül. Ha az átlag fogyasztó tisztában lett volna azzal, hogy egy annuitásos hitel kapcsán a THM változása (alapkamat, országkockázati felár, bármely egyértelmű ok miatt) mennyire dobja meg a törlesztőrészletet, a visszafizetendő hitel összegét, stb. akkor a többség nem vette volna fel a hitelt. A kockázat benne volt a szerződés szövegében. De a Kúria arra mutat rá, hogy amit nem értesz, reálisan nem várható el, hogy megérts, azt nem tudtad az akaratoddal egyezőként sem elfogadni. Nem lenne része a szerződésnek. A hasonló eldugott pontok, túlszabályozott monstrum szerződések, amik kapcsán »azt sem tudod reálisan mit írsz alá«, tisztességtelenek.
Pedig a szerződés elejére szépen oda lehet tenni egy közérthető magyarázatot, és utána későbbre a részletes magyarázatot. De mellékletként is megjelenhetne egy szép tájékoztató csomag. Csak ezt sem bank, sem közművek, sem más multi nem nagyon szokta megtenni. Nem véletlenül. (...)