A kétharmad visszája

2014. június 23. 09:34

Ez az Alaptörvény nem több egy, a hatalom által az országra kényszerített diktátumnál.

2014. június 23. 09:34
Szüdi János
drszudi.hu

Miután több, mint húsz esztendő kevés volt ahhoz, hogy megszülessen a közmegegyezésre épülő új alkotmány, a 2010-es választásokon megszületett kétharmados hatalom felismerte a nyolcvankilences alkotmány nem tartalmaz semmilyen szabályt arra vonatkozóan milyen eljárás keretében kell elfogadni az ország új alaptörvényét. Első intézkedései között – 2010. július negyedikén – hatályon kívül helyezte az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amely előírták, hogy az »új Alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges«. Nem is készült ilyen határozat. Második húzásként 2011. március első hetében előrángatott a ládafiából egy alaptörvény-tervezet, amelyet 2011. március 14-én, egyéni képviselői törvényjavaslatként benyújtottak az Országgyűléshez. Végezetül az Országgyűlés mindösszesen kilenc tárgyalási nap után, száznyolcvan módosító javaslat benyújtása (többségük elutasítása) mellett. 2011. április 18-án elfogadott egy törvényt, amelyet elneveztek Magyarország Alaptörvényének. A törvény kihirdetésének napja 2011. április 25. A hatályba lépésének napja 2012. január 1. A köztársasági elnöknek egy nap elég volt e törvény aláírásához, holott kötelessége lett volna »megkérdezni« mindenek előtt azt az Alkotmánybíróságtól elégséges-e a kétharmad egy új alaptörvény elfogadásához? Másrészt tisztázni kellett volna azt, is összeegyeztethető-e a jogállami követelményekkel, hogy nem a Kormány nyújtotta be a Parlamenthez a törvényjavaslatot, hogy elmaradt az Alkotmányban előírt benyújtás előtti egyeztetés, hogy a Házszabály előírásainak figyelmen kívül hagyásával, az elfogadást megelőzően, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal a törvény szövegét jelentős mértékben átírták, hogy alig több, mint nyolc hónap áll rendelkezésre a gyökeres változásokat hozó törvényszöveg megismeréséhez? Más ügyek kapcsán, hasonló tényállások mellett ugyanis az Alkotmánybíróság megállapította a megtámadott törvények alkotmányellenességét.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 119 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2014. június 23. 18:46
2/3 visszája 3/2.
OberEnnsinnen
2014. június 23. 12:30
Miféle jogász az, aki nem hallott a Stockholm-szindrómáról? Gyanús vagy te, Szüdi. Amit leírtál, egyébként korrektnek mondható, tényszerű. Magyarázat? Ha egy egész nép csókolja a kezét a hóhérainak, ill. azok utódainak - 1994, 2002, 2006 - az egyet jelent: az a nép képtelen a régi Alkotmányt meghaladva újat alkotni. Azt - mint tudjuk - a magyar nép szuverenitásában ELLENÉRDEKELT magyarországi és külföldi (egyik sem magyar azonosságú) erők kényszerítették ránk. Ezért az Orbán-kormány, s a mellé állt, országot lefedő intelligencia végre lépésre szánta el magát: túllépett a stockholmi gyilkos áldozatának utánzásán, s olyan Alaptörvényt alkotott, mely a magyarság továbbélését hivatott szolgálni. S az ellenségei által használt teret ezzel lényegesen lecsökkentette. Ti pedig, Szüdi, ezért óbégattok, ezért gyalázkodtok. Magyarországon nektek is annyi a jogotok - most már, az új Alaptörvény alapján - mint bárki másnak. Ez a bajotok.
simonszól
2014. június 23. 11:34
Azt mondja:"közmegegyezésre épülő új alkotmány."Akkor te lógnál.
geraz51
2014. június 23. 10:59
Közmegegyezés?Kivel?A magyar baloldallal lehetetlen minden érdemi tárgyalás.Csak a gyűlölet élteti őket még egy darabig.Arra azért kíváncsi vagyok,hogy ez most miért jutott eszedbe.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!