„1. Az újságírók nem személyes érdeklődés, szimpátia vagy ellenszenv miatt, hanem a sajtónak a politikai és gazdasági hatalom ellenőrzésére vonatkozó feladata okán érdeklődnek a kormányzati tisztségviselők tevékenysége után. Még érthetőbben: többek között az a dolguk, hogy ellenőrizzék, Ön milyen célból és mire költi az adófizetők pénzét.
2. Miniszter úr érzelmei e tárgyban nem tartoznak a közvéleményre, viszont az általa felhasznált, közpénzből eredő összegek elköltésének körülményei igen. Ezért privát levelekbe illő kommentárokkal megtűzdelt közlemények kiadása helyett javasoljuk, hogy létesítsen az Ön által vezetett szervezeteknél olyan transzparens adatszolgáltatási rendszert, amely külön kérdés nélkül is lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő egyszerűen és gyorsan meggyőződhessen a közszolgák (azaz Ön és hivatali kollégái, képviselőtársai) tevékenységének hasznosságáról, hatékonyságáról és jogszerűségéről.
3. Ellentétben az Ön elképzeléseivel, jelenleg betöltött pozícióiban alapvető kötelessége, hogy részletesen, rendszeresen és automatikusan tájékoztassa a közvéleményt hivatalos és magánjellegű tevékenységeinek pénzügyi hátteréről, illetve vagyoni helyzetéről. Hasonlóképpen közérdekű információ, hogy milyen más közéleti szereplőkkel, gazdasági vezetőkkel vagy épp médiamunkásokkal kerül hivatalos vagy nem hivatalos kapcsolatba. Kétségtelen, hogy magánéletének kereteit ez jelentősen leszűkíti, de ha zavarják e munkaköri kellemetlenségek, természetesen adott a lehetőség a magánszférába való távozásra, az összeférhetetlenségi szabályok tiszteletben tartása esetén.”