Miről árulkodik a hencegő Hernádi Zsolt?

„Aki józan ésszel közelít a kérdéshez valahol érzi, hogy nem a nagy pánszláv összeesküvés jegyében rendeztek hangfelvételeket a horvát-lengyel tengely ügynökei, túl áttételes lenne minden, ez a duma sajnos valódi, aki elmondta átélte és hitte a sztoriját.

Magyarországról nézve persze lehetnek érveink, egyrészt a horvátok nagyon nem voltak jogállamiak ebben az egészben, a kamuper lehet ennek az ellenséges fellépésnek az ellenlépése. Másrészt Hernádi ezen a felvételen nem a korrupciót ismeri be, csak arra utal, hogy valamilyen jogi segítséget, megoldást kreáltak. A pofátlanabbak, az arcizom rendülés nélkül hazudozók ilyenkor szoktak olyan Dzsubakka-érveléssel is próbálkozni, hogy a zavaros lengyel belpolitikai helyzetben valaki nehéz követ dobott a tóba, sokaknak érdeke lehet a botrány. Persze, persze, de pont egy ilyen valószerű, de nagyon áttételes blama?

Ez a sztori nem erről szól. Hanem egészen másról, képességekről, pozíciókról, beszorulásokról. Magyarország legnagyobb cégét egy sikeres, népszerű ember vezeti, akinek azonban addig nem terjed az önfegyelme, hogy szinte tök idegen embereknek hogyan kell beszélni az ügyeiről, és ez valljuk be, elég komoly működési kockázat. Nem, erről az eredeti Hernádi–Krawiec beszélgetésről nem készült hangfelvétel, nem ezt mérte el a magyar cégvezető, de úgy és olyan embernek tálalt vélhetően egy történetet, ahogy azt nem lehetett volna.”