„Mi ki vagyunk éhezve a jó focira, mert itthon nem nagyon látunk ilyet, és ki vagyunk éhezve a nemzeti sportsikerekre, ezért vándorolunk el amúgy soha senki által nem követett sportszámokra tízezerszám az olimpiákon, és töltjük meg olykor egyedül a kajak-kenu lelátókat.
Jó lenne ott lenni a vébéken, az eb-ken, és addig bővítik a mezőnyt, alakítják át a rendezést, hogy erre előbb-utóbb esélyünk is lesz. Addig is az egyetlen magyar válasz a felzárkózás kérdésére a stadionrekonstrukció, a stadionépítés. Ez költséges, de akár valóban eredményt is hozhat, még ha a nemzetközi példák szerint talán ez a legrosszabb üzlet a fociban. Vagyis a nagy események idejére felhúzott új stadionok és helyszínek építése gyakran válik nagyon rossz befektetéssé, mert a létesítmények kihasználatlanul maradnak, viszont a puszta fenntartásuk is rengeteg közpénzt emészt fel. 1976: Montreal, 2004: Athén – vagyis két olimpia a legrosszabb példa, de a 2022-es katari vébé (már ha végül a korrupciós gyanú ellenére is ott rendezik) sem tűnik ésszerű befektetésnek, hiszen minden helyi lakosnak 7 millió forintjába fáj az öt korszerű stadion felhúzása. A brazilok most éppen nagyon növekednek, egy foci vébével és egy olimpiával igyekeznek a kínai szint mellett tartani a másik nagy feltörekvő piac növekedési vonzerejét. Talán sikerül, talán nem.