Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Aa egyszer a Kúria is elismeri, hogy az effajta kölcsönök mögött a bankok szempontjából devizaforrás állt, akkor miért nem fogadják el, hogy volt átváltás is, amit a bankárok állítanak?
„A jogegységi határozat június közepére időzített következő fejezetében arról is döntenek majd, hogy tisztességes-e, hogy az árfolyamkockázat kizárólag a fogyasztót terheli. Komolyabb tétet tennénk arra, hogy a Kúria nem minősíti majd tisztességtelennek ezt a gyakorlatot. Idézzük a Szegedi Ítélőtábla határozatának egy részletét: »Az elsőfokú bíróság a devizaalapú hitelek előnyeit, illetve az árfolyamváltozásból fakadó kockázatokat az adósok oldalán - az adósok terhére – helytállóan értékelte. Önmagában egy olyan polgári jogi ügylet, kölcsönszerződés, amelyben a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása növeli a törlesztő részlet nagyságát (ugyanakkor a forint erősödése csökkenti azt) nem érvénytelen, az ezt előíró kikötések – miként azt az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette – nem tisztességtelenek.«
Ellentmondást jelent azonban továbbra, is, hogy ha egyszer a Kúria is elismeri, hogy az effajta kölcsönök mögött a bankok szempontjából devizaforrás állt, akkor miért nem fogadják el, hogy volt átváltás is, amit a bankárok állítanak. A Kásler-ügyben hozott másodfokú jogerős ítéletben ugyanis részletesen leírnak egy svájci frankos swap-ügyletet, mondván efféle devizacsere-ügyletek keretében szerzik be a bankok a kölcsönszerződésekhez szükséges CHF-forrást. A Kúria mostani ítéletében viszont arra a következtetésre jutott, hogy fogyasztói szinten, azaz a »deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra«. Mindebből azt a következtetést kell a bankoknak levonniuk, hogyha a bíróságok el is ismerik, hogy banküzemi szinten, azaz az üzleti folyamat részeként átváltanak devizát, annak a költségét a Kúria mostani ítélete alapján a fogyasztói szerződésekben nem érvényesíthetik.
Ez az ítélet túlmutat a Kásler család devizahitelének ügyén, ugyanis a napokban hozott döntés alapján a kormányzat kellő felhatalmazást kapott arra, hogy törvényalkotással nyúljon bele a devizahitel-szerződésekbe. Ehhez már csak a június közepére várható jogegységi határozat szükségeltetik.”