Ebből elég!
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Ha lenne mindenre kiterjedő, teljes körű megoldás, akkor ezt a törvényt már benyújtottuk volna. Interjú.
„Ön azt mondta a múlt héten, hogy sem a kormány, sem a kormánypártok számításai nem készültek el arról, hogy mekkora költségekkel járhat a devizahitelek kivezetése. Ez most már elkészült? Helytálló lehet a 400 milliárdos költségvetési teher, amelyet elemzők emlegetnek?
Mindenki számol egyelőre, de végleges eredménye ennek kormányzati részről nincs, a sajtóban megjelentek bizonyos becslések, azt még nem tudom megmondani, hogy ezek mennyire helytállóak. Ma a Magyar Nemzeti Banknál vannak a kereskedelmi bankokra vonatkozó olyan adatok, amelyek segítségével a két kúriai határozat, valamint a kivezetés következményei kiszámolhatók. De hangsúlyozom: nincs mozgásterünk. Tehát ha a Kúria döntése értelmében valami jogellenes volt, akkor két lehetőség van. Az egyik, hogy az Országgyűlés nem alkot törvényt, és akkor ebben az esetben a bíróságokat perek tízezrei fogják elárasztani előre garantált végeredmény mellett, ami sokkal rosszabb lesz az államnak, a bíróságnak és a bankoknak is. A másik lehetőség pedig az, hogy alkotunk egy olyan törvényt, amelyik szabályozza ezt az eljárást és a jogellenesség következményeit. De itt másodlagos az, hogy itt ennek milyen következménye van, mert egy jogállamban egy bírósági ítéletet végre kell hajtani, akkor is, ha ez esetleg – mint most ebben a konkrét esetben a bankokra nézve – terhes.
Olyan szempontból nem másodlagos, hogy esetleg azoknak a pénze is veszélybe kerül, akiknek nem is volt devizahitelük...
Az Országgyűlés azért is fogad el olyan törvényt, amely valamennyi banknál vezetett befektetést biztonságba helyez, és egyébként azért is van ezekre a befektetésekre állami garancia, hogy föl se merülhessen, az hogy bárki a saját pénzét ne tudja biztonságban Magyarországon.
A megoldási javaslataik csak a lakáscélú devizahitelekre vonatkoznak, vagy a szabad felhasználásúakra is?
Biztos, hogy ha ingatlant terhel a jelzálogjog, tehát ha a devizahitel-szerződés megkötését követően ingatlanra alapítottak jelzálogjogot, akkor függetlenül attól, hogy az szabad felhasználású vagy lakáscélú volt, erre ki kell, hogy terjedjen.”