Nagy kíváncsiság övezte, hogy mit fog lépni a kormány a Kúria devizahiteles jogegységi határozatára, amiben a testület en bloc csak az árfolyamrést nyilvánította tisztességtelennek; az árfolyamkockázat ügyfelekre terhelésével és az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban csak elveket fektetett le. A javaslat – elvek ide vagy oda – egy huszárvágással visszamenőleg tisztességtelennek vélelmezi általában véve az egyoldalú szerződésmódosítást, de megengedi a bankoknak, hogy bizonyítsák az ellenkezőjét. Viszont össze kell kapniuk magukat, mert erre csak harminc napjuk lesz.
A Kúria június közepén meghozott jogegységi határozata az Európai Bíróság, majd a Kúria egyedi döntése után nem hozott különösebb meglepetést. Az árfolyamrést általában véve tisztességtelen és így érvénytelen kikötésnek találta a testület, ezért helyette a hivatalos MNB árfolyamokat kell alkalmazni. A kormány pénteken benyújtott devizahiteles javaslata– melyet Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyez – a jogegységi határozat érvényre juttatását célozza, ennek megfelelően az árfolyamréssel kapcsolatban ugyanezt tartalmazza. Előírja továbbá, hogy a bankoknak az árfolyamrés és az MNB árfolyam közti költségkülönbségek miatt a törvény hatálybalépése után kilencven napon belül el kell számolniuk az ügyfeleikkel.
A törvényjavaslat nem vonatkozik azokra, akik már éltek a végtörlesztés lehetőségével, viszont vonatkozik a forinthitelekre, legalábbis az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében. Bár korábban több kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy a törvényi rendezéssel azokat akarják megmenteni, akiknek veszélybe került a házuk, a javaslatban nincs olyan kitétel, hogy csak a jelzáloggal biztosított, illetve lakáscélú hitelekre vonatkozna.
Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a nem fizető devizaadósok nagy része szabad felhasználású hitelt vett fel, amit a már meglévő ingatlanával biztosított – vagyis nem azért került veszélybe az ingatlana, mert azt a hitelből vette.
*
Az már az árfolyamrésnél fogósabb kérdés volt, hogy miként fogja megoldani a kormány az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamkockázat ügyfelekre terhelésének kérdését. A Kúria jogegységi határozata erről ugyanis az árfolyamréssel ellentétben nem foglalt állástegyértelműen, minden esetre kiterjedően. A testület szerint az árfolyamkockázat ügyfélre terhelése csak akkor lehet tisztességtelen, ha „az ésszerűen körültekintő és figyelmes átlagos fogyasztó” számára nem volt világos, hogy mit takar. Leszögezi viszont a határozat: ha a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján az ügyfél alappal gondolhatta úgy, hogy ez „a kockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli”, akkor a kikötés tisztességtelen és így érvénytelen.