A nemzeti összetartozás határokon átívelő üzenetének részeként elhelyeztük a székely zászlót a Parlamenten, viszont kérdés, hogy miért társul ehhez az uniós zászló eltüntetése.
„Több kérdés is adódik. Először is nem világos, hogy az »erős nemzeti kormány« gondolata, a nekünk járó tisztelet megkövetelése miért is áll szemben azzal, hogy uniós tagállamként kitűzzük a zászlót az »országunk főterén« álló Parlamentre, a magyar zászló mellé. Következetes politika, hogy a nemzeti összetartozás határokon átívelő üzenetének részeként elhelyeztük a székely zászlót a Parlament épületén, viszont kérdés, hogy miért társul ehhez – az Európai Uniótól való távolságtartás vagy eltávolodás szimbólumaként – az uniós zászló eltüntetése. Akad még szabad zászlórúd azon a homlokzaton.
A legfontosabb mégsem ez.
Az Országgyűlés a demokrácia és a népképviselet, fogalmazzunk úgy: a népakarat letéteményese, amit az Országház épülete, így zászlói is valamilyen módon szimbolizálni hivatottak. A Kossuth tér egy szimbolikus helyszín. És azzal ellentétben, hogy a pártszékháza táján mindenki saját belátása szerint nyúl a különböző jelképekhez, hiszen a pártját, annak eszmeiségét, és mindezen keresztül szimpatizánsait képviseli, a Parlament nem pártszékház, még kétharmados többséggel sem. Amit a Kossuth téren üzenünk, az a magyar társadalom egészének üzenete mind saját magunk, mind Európa felé.
Persze mindenki tudja Magyarországon, hogy van egy Jobbik, aminek képviselői szeretnek uniós zászlót égetve kampányolni, amikor éppen volt országgyűlési képviselőjük nem a Parlament ablakán dobja ki vagy teszi be a képviselői wc-be azt. Tudható az is, hogy a legtöbb felmérés szerint Magyarországon nőttön-nő az Európai Unióból kiábrándultak aránya. Sokaknak nyilván egyáltalán nem hiányzik az uniós zászló a Kossuth térről.
De azért Magyarország mégiscsak az Unió tagja. Erről ugyanis hoztunk egy döntést, amit még semmilyen formában nem vontunk vissza. Ezért is volt ott korábban a magyar mellett az uniós zászló – pedig ahogy látjuk, még csak nem is volt kötelező. Vajon ma valóban kimondható, amit a zászló bevonása sugall, miszerint a többségi magyar társadalom az Európai Uniótól való távolodás pártján áll? Megkérdeztek erről bárkit? Ki döntött róla? Van ennek bármiféle nyoma? Beleszólhattunk, beleszólhatunk ebbe? Pedig nagyon jó lenne végre kompromisszumra jutnunk bizonyos kérdésekben, és ha valami, hát az Európai Unióról való gondolkodás is ezek közé tartozik. Lehet azt állítani, hogy a másodszor kétharmaddal megválasztott politikai erő mindenre felhatalmazást kapott, de ha valóban a »háromharmad« képviselete a cél, akkor jó néha szóba állni a többiekkel is. Az Unióról speciel népszavazással döntöttünk.
A zászló bevonása így lesz a párbeszéd-nélküliség, és egy kétes felhatalmazással vívott szabadságharc szimbóluma. Hiszen mit tudunk? A zászló ott volt, most meg nincs. Sok egyéb, az alkotmányos jogállamhoz kapcsolódó témához hasonlóan ezt a döntést sem előzte meg és nem kíséri nemhogy társadalmi párbeszéd, de még nyílt vita sem, hanem valaki dönt, és a döntést már készen kapjuk. És most így van, csend van, és olyan, mintha minden a legnagyobb rendben volna.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Platina lemezzel és a múlt árnyaival vagy éppen fénylő szikráival Ákos lett Ákos előzenekara, hogy végül egy angyalnak monumentumot állítva a Metropolis épüljön fel.
A sztárséf hatalmas megtiszteltetésnek nevezte John Cena látogatását.
