Mind eltűntek a románok

„Egy nap arra ébredtünk, hogy mind elmentek Kolozsvárról a románok. Reggel nem sejtettem semmit, amikor vettem a két alapvető munkaeszközömet, a laptopom és a nyakkendőm, s szokás szerint kimentem a buszmegállóhoz. A máskor forgalmas utca kihalt volt. (...)

Rohantunk együtt tovább Lakatos Árpihoz, az illegális idegenvezetőhöz, akinek széleskörű tudása volt, mert csak úgy lehet idegent vezetni. Őt is már az utcán találtuk, a két mobiltelefonja egy-egy fülén, újságolta néhány arra járónak, hogy igen, azt mondják, hogy ma reggelre mind elmentek. Bosszankodva kacagták ki Lakatos Árpit, hogy na, ne hülyéskedjünk! Több, mint kétszázötvenezer ember hova tűnt volna el? Na, ne hülyéskedjünk. Biztos alszanak, valami ortodox szentnek a napja lehet a mai, amikor nem szabad nekik dolgozni, kinek van egy román naptára, nézzük meg. 

- Tihamér, maga egy tanult ember: nincs egy ortodox naptára? 

Végre megjelent egy busz, megállt mellettünk, az a hosszú hajú idős magyar sofőr vezette, megismertük, mentegetőzött, hogy az övé az egyedüli busz a vonalon, ma reggel csak ő jelent meg a garázsban, nem jött be senki más dolgozni. Ketten voltak rajta kívül a garázsban: Gyuri, az éjjeliőr meg Marci, a téligumicserélő mérnök. Egyedül indult el a busszal, menetrend szerint, de alig van utas. (...)

Akkor felhívták Szekeres Marit, akinek a veje román, együtt lakik a fiatalokkal, lássák mi a helyzet. Szekeres Mari sírva mondta, Barabás Jocó kihangosította a telefont, hogy hallják a többiek is, hogy Dóruka ma reggel nem volt az ágyban, se az ágy alatt, se a ruhái a szekrényben, most mindenfelé keresik Dórukát. 

- Ennek utána kell nézni, emberek! Nincsenek sehol a románok. 

- De hol vannak, te? 

- Lehet, hogy visszamentek a hegyekbe, vagy falura, ahonnan beköltöztek. (...)

Böske kihangosította a telefonját, és a vásárhelyiek izgatottam mesélték a kolozsváriaknak, hogy most próbálnak gyorsan mindenfelé magyar nyelvű feliratot feltenni. De nem nagyon megy nekik: még így, románok nélkül sem. Folyton leesnek a feliratok, szar a ragasztó, amit a románok hagytak hátra, most meg vannak akadva, senki nem tudja a megoldást.”