„Szégyellték nagyon mások is, a Nemzeti Front kivételével mindenki, a teljes politikai elit, jobb és bal, nagy és kis pártok képviselői egyaránt. Órákig néztem ezt a pszichodrámát, a francia 2-es televízió stábja nagyon tudja, hogy kell jó választási műsort csinálni. Válság- és vereséghangulat a stúdióban. Egy nagy üvegasztal körül ülve (amelynek az üveglapján kinagyítva látszik az éppen beszélő képe) sorra kérdezik a fejeseket, mit éreznek most, Juppé, Bayrou, Fabius, Copé, Fillon, Dati stb., minden oldalról, minden pártból, gyomorszájütést kapott az ország, összeomlás, dráma, skandalum, romhalmaz, szégyen…
Mindenki arról beszél, hogy önvizsgálatot kell tartani, megkeresni az okokat (ezeket részben egymásban, pontosabban a másikban találják meg), és gyökeresen változtatni. De hogy miben és hogyan, az még messze nem világos, mindenesetre mindenkinek másképpen. Azt is megemlíti mindenki, hogy a változtatás Európára is ráfér, van annak oka, miért nem szeretik oly sokan. Szóval: reformálni, változni, újítani. Másképp csinálni, mint eddig. Ehhez másképp is gondolkozni, újragondolni mindent, eszméinket, értékeinket...