Az érintett országok kormányai rendkívül korruptak, habár az elmúlt 20 évben némi pozitív változás történt, ez túl kevésnek és lassúnak bizonyult. Janukovics a legkorruptabb miniszterelnök az összes eddigi ukrán vezető közül, bizonyítottan több mint 10 milliárd dollárt emelt el az ország költségvetéséből magának és egy rendkívül szűk körnek. Amikor nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést, és ehhez semmilyen magyarázatot nem fűzött, cserbenhagyta az országot, ugyanis a parlament 2001 óta, azaz tizenegy éve a szerződés létrejöttén munkálkodott. Janukovics 2011-ben aláírt egy szerződést az EU-val, miszerint igyekszik megszüntetni a korrupciót, reformokat vezet be a bíróságokat illetően és számos egyéb változtatást is végrehajt. Ha felszámolta volna a korrupciót, elvesztette volna a bevételeit és a palotáit. Ha megreformálta volna a bíróságokat, azok lopásért elítélték volna. Amiket említettem, mind dokumentált tények, mindenki tud róluk.
Hogyan jellemezné az Egyház részvételét a Függetlenség terén? Vallásos felkelésről beszélhetünk? Egyáltalán létezik ilyen?
Ukrajna nagyon vallásos ország, a népesség 40%-a rendszeresen jár templomba. A kultúrának rendkívül fontos eleme a vallás. Az egyház nem támogatta sem a lázadást, sem a tüntetést. Ezt fontos megérteni, annak ellenére, hogy a nemzetközi média, például a BBC máshogy tudósított róla. Az ország az eseményeket úgy fogta fel, mint egy vallási harcot a gonosz ellen, ami régóta a kormányzásban lakozik. Az emberek őszinte vágya, hogy megváltoztassák ezt a típusú vezetést. Ezen okoknál fogva az egyháznak ott kellett lennie a Függetlenség terén. Az emberek minden nap kérték egy ima elmondását. A tüntetők maguk állítottak fel egy kis kápolnát a tér közepén. A legelső napokban egyházi vezetőket kértek fel, hogy beszédet mondjanak. Az elmondottak egyeztek a tüntetés általános hangulatával: minden konfliktust az erőszak kerülésével, párbeszéddel kell megoldani. Kezdetektől fogva elismert értelmiségiek idéztek a Bibliából, hogy a történteket leírják. December elején egy híres történész így nyilatkozott: »Ez nem fog befejeződni ártatlan vér ontása nélkül.« Mindenki látta, hogy ez a felkelés más. Az egyháznak a Függetlenség terén kellett lennie. A téren minden órában ima hangzott el. A jezsuiták sokféle módon segítettek: ételosztással, fizikai munkával és gyóntatással. Az emberek elmesélték történetüket, felfedezték, hogy Isten velük volt az erőszakmentes tüntetéseken, amelyeket az igazságért, a transzparenciáért és az őszinte kormányzásért vívtak. Nemcsak a tüntetők számoltak be megható élményekről, hanem azok a diplomaták és nagykövetek is, akik meglátogatták az országot.
Hogyan alakultak a békés tüntetések erőszakosakká?
Az erőszakmentesség több mint két hónapig tartott. Ez alatt az idő alatt a kormány elrendelte újságírók és tüntetők bántalmazását és elrablását, az éj leple alatt pedig olyan autókat gyújtatott fel, amelyek a téren lévőknek élelmiszert szállítottak. Az események ellenére a felkelők továbbra is kerülték az erőszakot. A kormány oldaláról az erőszak fokozódott, holott folyamatosan zajlottak az Európai Unió és Amerika hivatalnokainak közbenjárása, valamint az elnök és az egyház vezetői is találkoztak. Az elnök többször ígéretet tett arra, hogy felhagy az erőszakkal, azonban ugyanazon az éjszakán az ellenkezőjét bizonyította intézkedéseivel. Egyszer a megbékélés céljából felajánlott szent napon követte ezt el, máskor az ukrán nemzeti egység napján. Janukovics köre nem váltott taktikát, a nyilvánosságnak hazudtak, miközben csapatokat rendeltek bevetésre, ami teljes mértékben illegális volt, ugyanis a parlament beleegyezése nélkül zajlott. Ami történt, az nem szembenállás volt az ország különböző részei között, vagy politikai pártok között, esetleg nyelvcsoportok között, ahogy azt olvasni lehetett az orosz médiában, amit a Gazprom irányít, amelynek Putyin a feje. De a BBC és más médiumok is távol jártak az igazságtól.