Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Ha én MSZP volnék, és úgy érezném, hogy bukásom ellenére még mindig sok ember vár tőlem valamit, lázas tevékenységbe kezdenék. Először is visszanöveszteném hetyke kis d’artagnanos bajuszkámat és kecskeszakállamat.
„Másodszor, naponta öt sajtótájékoztatót tartanék: reggelit, tízórait, délit, ötórait és vacsorára egyet. Az elsőn nyíltan kijelenteném, hogy ez így tovább nem mehet, a pártnak meg kell újulnia. A másodikon fennen hirdetném, hogy a megújuláshoz őszinte, mély, saját hibáimat feltáró elemzésre van szükségem. A harmadikon megosztanám azt a felfedezésemet, hogy a megújulás érdekében az érzelmi politizálást kell előtérbe helyezni az értelmi politizálással szemben. A negyediken két témát érintenék: egyrészt bevallanám, hogy nem szántottam föl eléggé az országot, és nem mozgattam meg elég hegyet, másrészt elárulnám, hogy megérett bennem a dac a még mélyebb szántásra és még keményebb hegymozgatásra. Az ötödiken beszámolnék arról a választmányi ülésről, amely döntött a párt megújulásáról. Ennek jegyében egy fél évig minden marad a régiben. A jó megújuláshoz idő kell. »Ahogy a csillag megy az égen« – tenném hozzá. Aki ennél gyorsabb megújulást sürget, az árt a pártnak.”