Az sértené a szavazategyenlőség elvét, ha valakinek egy, másnak kettő, megint másnak három szavazata lenne / hasznosulna. De győzteskompenzáció ide, győzteskompenzáció oda, mindenkinek két szavazata hasznosult.
„»Az Együtt-PM szerint a győzteskompenzáció sérti a szavazategyenlőség jogát« - Ezzel kapcsolatban két megjegyzésem lenne.
Egyrészről mindig gyanús, ha valaki a meccs lefújása után jön rá, hogy melyik szabállyal van elvi kifogása, holott a törvényt a választás előtt több mint egy évvel fogadta el az Országgyűlés. Ez a szabály nem a Fidesz-KDNP-nek vagy az MSZP-nek kedvez, hanem a kormányzóképességet javítja, ami politikai stabilitást és ezáltal gazdasági versenyelőnyt jelent az országnak. Más formákban ez az elv 1990. óta érvényesül, így volt például Horn Gyulának is 54%-os parlamenti MSZP-s többsége 1994-ben, miközben a szavazatoknak csak a harmadát kapta meg.
Másrészről az sértené a szavazategyenlőség elvét, ha valakinek egy, másnak kettő, megint másnak három szavazata lenne / hasznosulna. De győzteskompenzáció ide, győzteskompenzáció oda, mindenkinek két szavazata hasznosult. (Kivéve a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőket és a nemzetiségi listára vagy a bejutási küszöb alatti pártokra szavazókat.) Akik a vesztes jelöltre szavaztak, azoknak mindkét szavazata az országos listán hasznosult; akik a győztesre, azok közül a többségé részben helyben, részben az országos listán hozott mandátumot; a »túlnyert« szavazatok leadói pedig – a vesztes szavazókhoz hasonlóan – két voksot küldtek a listára. Az egyenlőség tehát nem sérült, mindenki kettőt szavazhatott.
Meddő küzdelem, ha valaki a választási szabályokban keresi a hibát akkor, amikor nagyságrendileg kevesebb szavazatot kap a vetélytársnál. Hiszen nincs olyan választási rendszer, amelyikben a jóval kevesebb szavazatot kapó kerülhetne ki győztesként. De a hazaihoz hasonló szavazateloszlás az angol választási rendszer szerint 90,6%-os Fidesz-KDNP parlamenti többséget eredményezett volna. Angliában tényleg csak a parlamenten kívüli politizálás maradna ilyen helyzetben az ellenzéknek…”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A brüsszeli gazdaságpolitika adóemelést, a beszedett pénzek Ukrajnába küldését jelenti. Ezt javasolja Bajnai Gordon.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
Orbánnak és Szijjártónak most egy újabb kellemetlen helyzettel kell szembenéznie.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
