„Lehet szidni a demokratikus ellenzéket, lehet elemezgetni a szarvashibáikat, de nem tudok elképzelni olyan ellenzéki bűnt, amelyik ennek a rettenetes országrontó pártnak és beteg lelkű vezérének akár csak a kicsinyke arányú győzelmét is indokolta volna. Nem tudok elképzelni olyan ellenzéki bűnt, amelyik a mocskosszájú és szolgalelkű Zsigó Róbert vagy a mocskosszájú és gátlástalan gyarapodó Rogán Antal győzelmét indokolhatná. Csak hát a magyarnak Zsigó és Rogán kell. Vagy ha nem kell, akkor is úgy gondolja, hogy Teket Melinda és Kerék-Bárczy Szabolcs azonos minőségű ember és politikus Zsigóval és Rogánnal, és akkor ugyan mi a jó büdös francért menne el szavazni.
Kész.
Igen, tudom, a népet nem lehet leváltani. De felmenteni sem. (...)
(Ja igen: külön köszönet az újdonsült magyar állampolgároknak, akik nem itt élnek, de rólunk szavaztak, eddig 95,37 százalékban a zsarnok pártra. Második náluk a csendőrpárti kistestvér.) (...)
Mindenesetre én szégyellem magam amiatt, ami vasárnap történt. Szégyellem ezt az országot, amelyben élek, akkor is, ha tudom, milyen mérhetetlen mennyiségű hazugság, uszítás, manipuláció és visszaélés vezetett ehhez a gyalázatos eredményhez.
Végül (a fentiekhez képest) egy egészen jelentéktelen magánközlendő: az újabb tragikus négy év küszöbén úgy látjuk, el kell gondolkoznunk a Galamus sorsáról is. Kérem a kedves olvasókat, vegyék figyelembe ezt a tényt, ha most és a következő napokban a megszokott tartalmakat esetleg nem találják a honlapon.”