Az Együtt-PM most azt próbálja bizonyítani, hogy az új választási rendszer milyen ormótlan módon kedvez a győztesnek.
„Az új szabályozás heves kritikusai persze most úgy tesznek, mintha mindez totálisan új dolog lenne – bezzeg az előző szisztéma, az milyen precíz és arányos volt, huhú! Hát nem. Sokban befolyásolja persze a pártrendszer magát a választásit is (és vica-verza), de vegyünk csak két példát: 1990-ben az MDF listán a szavazatok 25%-át szerezte meg (nagyon pontosan 24,73-at), ami rögtön a parlamenti helyek 42,49%-át jelentette. Ráadásul a többi koalíciós párttal együtt (KDNP, FKgP) is a jobbközép kormánykoalíció a listás voksok 42,49%-át zsebelte be – tehát közösen se közelítették meg a leadott listás szavazatok legalább felét –, a rendszer mégis a mandátumok közel 60%-ával honorálta teljesítményüket. És bár sokan és sok mindennel támadták az Antall-kormányt, azzal, hogy a választásokon illegitim módon szerzett volna többséget, nem nagyon.
De mondok jobb példát is. Négy évvel fentieket követően a Magyar Szocialista Párt »toronymagasan« győzött a választásokon – legalábbis a közhiedelem szerint, hiszen kétharmados kormánykoalíció alakult nem sokkal azt követően. Miből is állt ez a »toronymagas« győzelem? Konkrétan abból, hogy a választópolgárok nem egész 33%-a szavazott listán a szocikra, viszont a rendszer torzításának és persze annak köszönhetően, hogy az SZDSZ jelöltjei – picikét meghazudtolva önnön antikommunizmusukat – visszalépegettek a második fordulóra, mindez a parlamenti mandátumok 54%-ára volt elég. Tehát – jól figyeljünk – 1994-ben az MSZP a szavazatok egyharmadát sem kapta meg, mégis abszolút, feles többséget szerzett a Parlamentben. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a 20%-ot éppen el nem érő SZDSZ beugrott a koalícióba, így kétharmadhoz juttatva a kormánypártokat, akkor kijön a meglepő eredmény: a szavazatok 52,72%-ával szerezték meg a mandátumok 72,28%-át. Azaz volt egy aprócska, 20%-os gap (manapság ezt antidemokratikus és jogállamellenes torzításnak hívják) a leadott szavazatok és a megszerzett képviselői helyek aránya között 1994-ben. Akkor, ha jól értem, Horn Gyula kormánya is illegitim volt. Ugye?”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„A következő választások SEM lesznek tiszták” – elemez Hadházy Ákos már most, hogy aztán 2026-ban az utcán vergődhessen ő is, mint teszi azt a mai szent napig a grúziai ellenzék. Kohán Mátyás írása.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
