Horn Gyula illegitim kétharmadáról

2014. április 29. 10:38

Az Együtt-PM most azt próbálja bizonyítani, hogy az új választási rendszer milyen ormótlan módon kedvez a győztesnek.

2014. április 29. 10:38
Koplárovics
Spiler.info

„Az új szabályozás heves kritikusai persze most úgy tesznek, mintha mindez totálisan új dolog lenne – bezzeg az előző szisztéma, az milyen precíz és arányos volt, huhú! Hát nem. Sokban befolyásolja persze a pártrendszer magát a választásit is (és vica-verza), de vegyünk csak két példát: 1990-ben az MDF listán a szavazatok 25%-át szerezte meg (nagyon pontosan 24,73-at), ami rögtön a parlamenti helyek 42,49%-át jelentette. Ráadásul a többi koalíciós párttal együtt (KDNP, FKgP) is a jobbközép kormánykoalíció a listás voksok 42,49%-át zsebelte be – tehát közösen se közelítették meg a leadott listás szavazatok legalább felét –, a rendszer mégis a mandátumok közel 60%-ával honorálta teljesítményüket. És bár sokan és sok mindennel támadták az Antall-kormányt, azzal, hogy a választásokon illegitim módon szerzett volna többséget, nem nagyon.

De mondok jobb példát is. Négy évvel fentieket követően a Magyar Szocialista Párt »toronymagasan« győzött a választásokon – legalábbis a közhiedelem szerint, hiszen kétharmados kormánykoalíció alakult nem sokkal azt követően. Miből is állt ez a »toronymagas« győzelem? Konkrétan abból, hogy a választópolgárok nem egész 33%-a szavazott listán a szocikra, viszont a rendszer torzításának és persze annak köszönhetően, hogy az SZDSZ jelöltjei – picikét meghazudtolva önnön antikommunizmusukat – visszalépegettek a második fordulóra, mindez a parlamenti mandátumok 54%-ára volt elég. Tehát – jól figyeljünk – 1994-ben az MSZP a szavazatok egyharmadát sem kapta meg, mégis abszolút, feles többséget szerzett a Parlamentben. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a 20%-ot éppen el nem érő SZDSZ beugrott a koalícióba, így kétharmadhoz juttatva a kormánypártokat, akkor kijön a meglepő eredmény: a szavazatok 52,72%-ával szerezték meg a mandátumok 72,28%-át. Azaz volt egy aprócska, 20%-os gap (manapság ezt antidemokratikus és jogállamellenes torzításnak hívják) a leadott szavazatok és a megszerzett képviselői helyek aránya között 1994-ben. Akkor, ha jól értem, Horn Gyula kormánya is illegitim volt. Ugye?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 65 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
states
2014. április 30. 06:52
Emlékszem, amikor 2002-ben 40 ezer szavazattal kikapott a Fidesz, a körülményeket, hogy a hülye Fidesznek a választási körzetek kétharmadában nem volt képviselője, most hagyjuk, mit műveltek, mert volt aki újraszámolást követelt. Most meg kaptak egy millást, és úgy csinálnak, mintha valami szoros meccs lett volna.
Wazze
2014. április 29. 22:56
És azt meg tetszik magyarázni az elvtárs, hogy előtte a madöf vagy a zsidó- komcsi társulat is átrajzolta a választási körzetek határait saját szájuk íze szerint? Esetleg saját maga szabta saját magára a választási törvényt?! És távol álljon tőlem hogy a komcsikat védjem (most a vörösökre gondolok, nem a narancsosokra), de 70%- kal írtak sztálinista alkotmányt?! ...vagy működött a saját embereikre szabott törvénygyár?! (Mondjuk loptak éppen eleget anélkül is...)
Akitlosz
2014. április 29. 17:46
Az a nézeteltérés alapja, hogy ki kit, mit tekint a választás alanyainak. egyesek a képviselő jelölteket, míg mások a politikai pártokat. Az előbbihez jó az egyéni körzetes választás - persze más módszer is jó lehetne - míg az utóbbihoz a listás választás, amikor csak a pártokról lehet dönteni, a képviselőről nem. Én az első állásponttal értek egyet, a választás alanya a képviselő jelölt, az ember, és nem a jogi személy politikai párt. Így abszolút megalapozatlannak érzem a kritikát. Simán tudok olyan választási rendszert alkotni, amelyikben szemben a mostanival minden képviselő jelölt egyenlő és egyenlő esélyt kap, nincsenek egyéni körzetek, de listák sem, sem "töredék szavazatok" viszont a rendszer minden kívánalmat kielégít. Ad megfelelő mandátumszerzési esélyt a kisebb pártoknak is. S persze a választási körzeteket sem kell átrajzolgatni benne, sőt időközi választásra sincsen szükség soha. Mindezt roppant egyszerűen. Nagy körzeteket kell alkotni, ami Magyarországon praktikusan és hagyományosan a megye. Minden megyéből népességarányosan X mandátum szerezhető. A választáson a minden megyéből a legtöbb szavazatot kapott X számú jelölt nyer mandátumot. Ennyi. S minden megvan oldva egyszerűen mindenféle trükközés, listázás egyéni körzetek nélkül. Természetesen joga van egy pártnak egy körzetben akár több jelöltet is indítania, ha elég erősnek érzi magát. De a kis pártoknak is jó esélyük van 1-1 hely elcsípésére, főleg Budapesten. Időközi választást soha nem kell tartani, mert ha új képviselőre van szükség bármi okból, akkor automatikusan a megyében az x+1-ik legtöbb szavazatot kapott jelölt kapja a mandátumot. A választási rendszerembe nem lehet belekötni, minden szempontnak megfelel, amelyeket manapság a választási rendszerekkel szemben támasztanak. Sőt még többnek is. Azokkal szemben viszont sokkal egyszerűbb, közérthetőbb. Mint látható ez az egyéni körzetes + pártlistás rendszer mindig vita tárgya lesz, ráadásul súlyosan diszkriminatív is. Nem biztosít egyenlő esélyt valamennyi képviselőjelölt számára. A listák élén állóknak gyakorlatilag bérelt helyük van a parlamentben, míg a listák végén levők teljesen esélytelenek, még akkor is, ha megnyeri a pártjuk a választást.
balbako_
2014. április 29. 14:45
Nem kéne már ezt a hülye számolgatósdit abbahagyni? A Fidesz szarrá verte a posztkomcsikat és kész. Az okokon kéne inkább elmélkedniük mint hogy össze vissza számolgatnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!