A jogállamiság kiemelt szerepéről a szokásos értékhivatkozások mellett – a tagállamok közös alkotmányos hagyománya, az Unió egyik alapértéke, kiemelt szerep az Európa Tanács értékvilágában – szintén találhatunk egy érdekes és újnak tekinthető megállapítást. A Bizottság ugyanis úgy érvel, hogy a fentiek mellett a jogállamiság kiemelt szerepet játszik abban, hogy az Unió valóban „a szabadság, a biztonság és jog érvényesülésének térségévé” váljon. E cél megvalósításához nélkülözhetetlen a tagállamok intézményeiben való kölcsönös bizalom, a jogállamiság problémái ezt pedig ezt alááshatják, és ezzel annak megvalósítását is veszélyeztethetik. Azaz, a jogállamiság védelme és erősítése a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fejlesztését is szolgálhatja.
Mindenképpen ki kell emelni, hogy a Bizottság kísérletet tesz a jogállamiság tartalmának legalább részleges körülhatárolására. Kiindulópontja, hogy a jogállamiság elve egyszerre formális és tartalmi elemek foglalata. Formális szempontból olyan eljárási követelmények kapnak benne szerepet, mint például a törvényesség, a jogbiztonság, a végrehajtói önkény tilalma, a bíróságok függetlensége és pártatlansága, a hatékony jogvédelem, és jogegyenlőség – azaz a modern jogrendszerek legalapvetőbb eljárási jellemzőit foglalja magába. Azonban, az előbbiek mellett, a Bizottság két tartalmi követelményt is társít a jogállamisághoz, egyrészről a demokrácia, másrészről az alapvető jogok tiszteletben tartását. A demokrácia működése és az alapvető jogok érvényesülése a Bizottság szemében egymástól elválaszthatatlan, és ez indokolja összekapcsolásukat a jogállamiság alapelvének keretében.