Kétségtelen, hogy szimbólumot avattak, Orbán Viktor hatalmának és politikai rendszerének szimbólumát.
„Az impozáns aréna látványa és az ünnepség hangulata nyomán a hivatalos ideológiában alighanem végleg összekapcsolódott a labdarúgás, a nemzet fogalma és a miniszterelnök személye, még ha ez a hivatalos ideológia a »nemzeti együttműködés« eszmerendszerének kiforratlanságában egyelőre kissé zavarosnak is tűnik. A futballmániás kormányzásnak köszönhető többi stadionavatás is nyilván nagyszabású lesz majd, de ez a felcsúti ceremónia azért minden ízében jelezte: ez volt »az igazi«, a nagy, a nemzeti. Pusztán azért, mert Orbán Viktor stadionját avatták, amit persze a hivatalos kommunikáció sugalmazása szerint magunkénak kell éreznünk nekünk, magyaroknak, hiszen nekünk épült, a »mi« csapatunk otthona stb. (A magyar bajnokságban azért sem leszek Felcsút-szurkoló.)
Kétségtelen, hogy szimbólumot avattak, Orbán Viktor hatalmának és politikai rendszerének szimbólumát. S ezt bizony komolyan kell venni, függetlenül attól, hogy a faluszéli ultramodern komplexum láttán a fideszes fél-ország büszke, a nem-fideszes fél-ország vagy közönyös, vagy szörnyülködik, a külföld pedig vagy értetlenül bámul, vagy kuncog. Erről a jelenséggé vált stadion-ügyről már az avatása előtt sok mindent elmondtak, de azért a megnyitó szolgált újdonságokkal is, jelezve, hogy már megint van egy pont, amelyen túl kellett lépnünk.”
Mindezt úgy, hogy 2019-ben még 214 milliárd forintos tartalékot hagytak a főváros kasszájában, az iparűzési adóból pedig minden eddiginél több bevétel érkezik.
Bármit megtehet, csak legyen közben magánember.
Pedig ő elvárta volna, hogy a nyugatról importált antiszemitizmust kétpofára zabáló és visszaböfögő progresszívék legújabb üdvöskéjét rajongja az illető asszonyság.
Milyen férfi (?) az, aki bemutat egy nőnek, mert máshogy gondolkodik a világról.
Hogyan alakította át a digitális világ a politikát és a kampányokat? Milyen technikákkal lehet meggyőzni ma a választókat, és mit szólnak mindehhez a fiatalok?
Egy azonban biztos: aki a Tisza, illetve a ballib mainstream kapcsán a szeretet meg a párbeszéd szavakkal jön nekem, a gyülöletkeltést a jobboldal nyakába varrva, azt bizony hangosan kiröhögöm.
Drónok repültek, gépek robbantak, Moszkva hallgat – Ukrajna történelmi csapást mért Oroszországra. A Moszkvatér főszerkesztője elemezte a történteket.
...az vagy teljesen elvesztette az ítélőképességét vagy megszállta a Szentlélek.
