„Az »uniós jog« olyan szabályokat takar, amelyeket a csatlakozásig a mindenkori magyar kormányok átültettek a magyar jogba, és amelyek érvényességét a csatlakozási szerződésben elfogadtuk. Vagy olyan szabályokat, amelyeknek kialakításában és elfogadásában Magyarország a csatlakozása óta részt vett.
Vállaltuk például, hogy a személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért felelős személy, illetve intézmény függetlenségét a kormány tiszteletben tartja. Nem szervezi például át azért az intézményt, hogy idő előtt lecserélje annak vezetőjét, és egy másik, neki jobban tetsző személyt tegyen oda.
Az uniós jog azért tiltja az ilyen gyakorlatot, mert a jól működő demokráciához nem erős emberekre, hanem erős intézményekre van szükség, amelyek ellátják feladatukat, és közben ellenőrzik egymást is.
Az adómentes házi pálinkafőzést szintén a luxembourgi bírák kaszálták el egy 1992 óta érvényben lévő uniós jogszabály alapján, amely minden tagállamban előírja a jövedéki adó minimális szintjét az alkoholos italok esetében. (...)
Egész nyilvánvaló, hogy az a törvény, amely minden magyar felnőtt állampolgár számára lehetővé teszi, hogy 50 liter 86 alkoholfokos párlatot (azaz kb. 100 liter pálinkát) lefőzzön magának, ellentétes az említett uniós jogszabállyal, mert széles körben megkerülhetővé teszi a jövedéki adó megfizetését. Ezzel egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is egyetért, amely úgy számolt, hogy tavaly 8,5 millió hektoliterfoknyi alkohol tűnt el a hivatalos statisztikákból, 80-100 milliárd forint jövedéki adó kiesést okozva a költségvetésnek.”