Igaz, hogy kettészakadt közösség a miénk, színészeké, de én beszélgetek ezzel is, meg azzal is, és egyvalamiben biztosan nincs nézetkülönbség köztünk: marhára unjuk már ezt az egészet, ami a fejünk fölött zajlik. Szeretnék az lenni, ami vagyok: állampolgár. Interjú.
„Meglepődött múlt vasárnap?
Körülbelül az történt, amire számíthatott, akinek nem voltak különösebb ábrándjai. Bár, egy kicsit mégis máshogy alakult: ez az úgynevezett összefogás gyakorlatilag nagyobb támogatást kapott, mint amilyet megérdemelt volna. De ha azt vesszük, hogy kormányváltókként határozták meg magukat, mégiscsak akkora zakót kaptak, amibe soha nem fognak tudni belenőni.
Az LMP viszont benn van. Öt évvel ezelőtt az ő EP-listájukon szerepelt.
A huszonhatodik helyen.
Inkább a huszadikon. Örül?
Izzadtam, izgultam, hogy bekerüljenek. Az én hagyományosan jó viszonyom az LMP-vel egyébként abban áll, hogy négyévente beszélgetünk egyet a Schifferrel. Most is megkérdezte, támogatom-e. Mondtam, hogy persze, Andris, támogatlak! Ez nem változott.
Ennyi? Moral support?
Igen, semmi több.
Nem adná már az arcát?
Az a kérdés, hogy kell-e tényleg a mi arcunk a politikának? Illetve hogy kell-e nekünk, hogy kelljen nekik? Nem az LMP-ről beszélek, hanem általában: négyévente odahívogatják az embert a plakátra, tartsa oda az arcát, hogy jól pofán lehessen köpni. Azért az nem egy nagy bolt...
Annak, aki tartja, tényleg nem.
Hát, pedig általában az jut. Bizonyos szempontból mindig alattvalók leszünk. Csőcselék leszünk. Csak állampolgárok nem leszünk. Senki, se a kicsik, se a nagyok, se az olyanok, mint én, akik már elmenőben vannak. De azért én mégis szeretnék még legalább egyszer négy évet, amikor az vagyok ami: állampolgár.”
A legendás német politológust arról kérdeztük, hogyan szabadulna a francia adóssághegytől Macron, miért lett alkoholista Schröder, és elege van-e az európai elitnek a választóiból.
Az Orbán Győzőnével készült interjú jól láthatóan alaposan felborzolta a kedélyeket az ellenzéki szavazók között.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
Különbséget lehet tenni az ízléses és ízléstelen, a hiteles és a hiteltelen kritikák között.
Alice Weidel exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben hangsúlyozta: 2026-ban a szuverenitás és az Ursula von der Leyentől való függés közt kell választanunk.
A legendás német politológust arról kérdeztük, hogyan szabadulna a francia adóssághegytől Macron, miért lett alkoholista Schröder, és elege van-e az európai elitnek a választóiból.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
