Megszületett viszont egy új fogalom az útkereső kisérletezésekre: kortárs. Nincs mögöttes ideológia, pusztán időhatározó.
Ha a két fogalom mögé nézünk, láthatjuk, hogy gyakorlatilag tükörfordításról van szó (modernus lat. újszerű, haladó, korszerű, korunkbeli), így kiválóan alkalmas a modern paradigmáihoz ragaszkodóknak egy laza köpönyegfordításra és máris megvan az új (mozgalom, stílus) furkósbot. Megmaradhatnak tehát a modern manírjai, formalizmusa a korszerűség lenyomatainak, a »80 éve kortárs« nyersbeton felületekre pedig továbbra is újdonságként csodálkozhatunk rá. Tehát, azt javasoljuk, ha ojan társaságba kerülünk, amejben ojanok is vannak, akik a lemaradás frusztrációjától szenvednek, különösen figyeljünk, mert lépésváltás van, ne modernet mondjunk, inkább használjuk a kortárs szót.”