Fidesz-kétharmad Nagy-Britanniában, majdnem-többség Németországban

Sokakat izgat, milyen hatással volt a parlamenti erőviszonyokra, mennyire osztotta ki igazságosan a mandátumokat az új választási rendszer. Kedves olvasónk, Hajdú Attila adta az ötletet, hogy megnézzem, mire vezettek volna a vasárnapi szavazatarányok más országokban. Az arányos, tisztán listás választási rendszerű országokat (mint például Ausztria, Hollandia, Izrael vagy Szlovákia) nem nagyon érdemes nézegetni, ott a vasárnapi szavazatarányok nagyjából hasonló mandátumarányokat eredményeztek volna, csak a küszöb alatti pártokra leadott szavazatok módosítottak volna ezen többet-kevesebbet (esetünkben kevesebbet).

Igen, ez olyan tiszta kétharmad, hogy még akár a magyar választási rendszer torzítása miatt aggódó angol újságírót is megnyugtathatja. Ez egyébként az Egyesült Királyság választásföldrajzi sajátosságait figyelembe vevő modell, ha egyszerűen csak bevezetnénk Magyarországon a britek választási rendszerét, akkor – a szavazatok pillanatnyi feldolgozottsága mellett – így nézne ki az új parlament mandátummegoszlása:

A többi választási rendszerhez nem találtam ilyen látványos vizualizációjú mandátumkalkulátort, de Németországban a Zöldek készítettek egy hasonló alkalmazást 2013-ra.

A számítás a következő eredményre jutott (mondtam, hogy sajnos nem olyan szép):

A 645 helyből 298-at szerzett volna a Fidesz-KDNP, 174-et a Kormányváltók, 137-et a Jobbik, 36-ot az LMP. A német választási rendszer – amiről Németh Csaba írt alapos elemzést a Mandiner.jog számára – a szavazatok 44,5%-át a mandátumok 46,2%-ával jutalmazná, azaz a Fidesznek nemhogy kétharmada, de még egyszerű többsége sem lenne.

Sajnos sem francia, sem olasz mandátumkalkulátort nem találtam, de ami a legjobban meglepett, hogy az amerikai kongresszusi és szenátusi választásokhoz sincs ilyen alkalmazás – ha valaki mégis ismerne ilyeneket, írja meg kommentben, szívesen kiszámolnám, milyen törvényhozást eredményeztek volna ezekben az országokban a vasárnapi hazai szavazati arányok.