„2014-ben azonban többről szólnak az európai választások, mint arról, hogy a néppártiak vagy a szocialisták kerülnek-e többségbe, Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz lesz-e a bizottság elnöke. (A többieknek nem igazán van esélyük.) Európa most (megint) válaszúton van. Erősödnek az euroszkeptikus pártok, az unióból való kiválást szorgalmazó mozgalmak, szinte minden hétre esik egya közösség felbomlását, de legalább az euro bukását jósló szakértői vélemény. Közben – jóval csendesebben, de célratörőbben – egyre inkább teret nyer a kétsebességes Európa gondolata. E szerint azok a tagállamok, amelyek történelmi-kulturális okokból még nem voltak képesek túljutni a XIX. század romantikus nacionalizmusán – ami azután a két nagy világégéshez vezetett –, azok maradjanak a jelenlegi, vagy a nekik tetsző lazább kapcsolatban, azok pedig, amelyek megértve a pusztító következményeket, elkezdték a közösség kialakítását, haladjanak tovább a szorosabb integráció felé.
E mellett érvel a jó nevű brüsszeli think tank, a Notre Europe elemzése. Az intézményt Jacques Delors alapította, ő ma is aktív résztvevője a munkájának. A tanulmány az Európai Föderáció nevű új szerveződés létrehozása mellett foglal állást. Kiindulópontjuk az, hogy Európa többféle kisebb-nagyobb krízissel néz szembe. Az euro-válság még egyáltalán nem múlt el, de kezelésének következményei több országban is visszafogják a gazdasági növekedést. A globalizálódó világban kontinens méretű új versenytársakkal (Kína, India, Brazília, Indonézia) szemben kell helytállnia az európai országok gazdaságának. A 28 tagú unió döntéshozatali rendje inkább bürokratikus, mint demokratikus. Az Európai Parlament inkább a lobbizás melegágya, mint a demokrácia szentélye. (...)
Most akkor igen vagy nem? Ki tudja a választ? Én nem. De egyet tudok: az Európai Unió válságról válságra fejlődik. A tagállamoknak joguk van a szuverenitásukhoz, ahhoz is, hogy megfelelő körülmények között lemondjanak annak egy részéről, és ebben senki nem korlátozhatja őket. Azt hiszem, lesz többsebességes Európa, de még sok gondolkodást és munkát igényel a kialakítása. Most jó volna demagógok, szűk látókörű nacionalisták helyett olyan képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, akik alkalmasak e feladat végzésére. Mert nem volna jó öt év múlva Európa leglassabb külső körében – pláne nem azon is kívül – találni magunkat.”