Magyarország alaptörvénye, és az ennek nyomán megjelenő emlékezetpolitikai koncepciók nagy hangsúlyt helyeznek annak bemutatására, hogy Magyarország német megszállása komoly cezúrát jelentett, mivel szerintük az ország szuverenitása ezzel megszűnt.
„Ebből az értelmezésből pedig egyenesen következik, hogy eleve elrendeltetett volt, ami 1944. március 19. után történt, mivel a németek kezdettől fogva ragaszkodtak a teljes magyar zsidóság deportálásához és megsemmisítéséhez – esetleg azért, mert ha már a háborút nem is nyerhetik meg, de a magyar zsidóságot még elpusztíthatják, és ezzel beteljesíthetik nemzetiszocialista programjukat. A dokumentumok azonban ezt egyáltalán nem támasztják alá, nem beszélve arról, hogy az ország szuverenitása egyáltalán nem szűnt meg a német megszállás után. (...)
Több jel is utal arra, hogy azzal sem voltak tisztában, hogy a magyar hatóságok jelentős része öntevékenyen már évek óta minden előkészületet megtett annak érdekében, hogy a magyar zsidóságot deportálja. Ezért német oldalról a német „megszállás” első hónapjában még csak az állampolgárság nélküli, a hadműveleti területen lakó illetve a német vadászrepülő-program titkos gyáraiba szánt zsidók deportálását tárgyalták. A „megszállás” szót érdemes idézőjelbe tenni, mivel Magyarország területén valójában csak minimális német katonaság tartózkodott. A nyolc megszálló hadosztályból négy néhány héten belül távozott, az első már másnap. 1944. április 1-én a német csapatok élelmezési létszáma Magyarországon 70 000, május 1-én 57 300 főt tett ki. A számok mögött azonban döntő többségében komoly harcra nem alkalmazható, nehézfegyverzettel nem rendelkező csapatokat kell elképzelnünk. (...)
Összefoglalva: az ország 1944 március 19. után nem vesztette el teljesen szuverenitását. Az igaz, hogy a zsidóság üldözése ez után teljesen más dimenziókat ért el, mint korábban. Igaz azonban az is, hogy ez a minőségi változás csak azért volt lehetséges, mert a magyar végrehajtók már évek óta kész tervekkel rendelkeztek arra, hogyan kell vagyontalanítani és összegyűjteni azokat, akiket nemkívánatosnak minősítettek. Éppen ezért 1944. március 19. korántsem jelent akkora cezúrát a magyar történelemben, mint ahogyan azt a szuverenitás elvesztésének tézisét képviselők hangoztatják.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
A szuverenitás itt nem az erkölcsi állásfoglalások automatizmusát, hanem a józan politikai realitás mérlegelésének jogát jelenti.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Bóka János a Bajnai-interjúra reagálva leszögezte: a szuverenitás védelme nem árulás, hanem európai kötelesség.
A kínai külügyminisztérium nyilatkozata szerint a nemzetközi közösségnek az ENSZ alapelveivel összhangban kell fellépnie, és el kell utasítania az egyoldalú erőalkalmazást, amely precedenst teremthet más államok szuverenitásának megsértésére.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
