Színezüst késő római műtárgyak: világszinten is régészeti ritkaságnak számítanak, amelyeknek nem csak az eszmei értékük óriási.
„Február végén kormányhatározat született arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 4,5 milliárd forintot fordíthat egy meg nem nevezett műtárgy megvásárlására. Egy meg nem nevezett múzeum részére, egy meg nem nevezett eladótól. Courbet, Munkácsy, Tiziano? – tanakodtunk a Magyar Nemzet hasábjain, vajon melyik, magyar közgyűjteménybe kívánkozó alkotás lehet a sietség műtárgya. Még azt a feltevést is megkockáztattuk: akár a Seuso-kincsek is rejtőzhetnek a szűkszavú határozat mögött. Ám ennek valószínűségében alig hittünk.
A Seuso-ügy ugyanis szinte egyidős a rendszerváltással. Minden kormány tett erőfeszítéseket a késő római kori műkincsek visszaszerzéséért, ám eddig egy sem járt sikerrel.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Egy kilométer hosszan lehet korcsolyázni a balatonfüredi Tagore sétányon.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
