Az Ön adataival melyik párt élt vissza? Járjon utána!

Ennek az az oka, hogy idén egy választópolgár több jelöltet is támogathat az aláírásával. Könnyen lehet, hogy a pártok kicserélték egymás között az ajánlóíveket, és átmásolták az aláírásokat: ha két pártnak volt 100-100 aláírása, a csere után mindkettőnek 200 lett. A választási irodák által eddig megvizsgált gyanús ajánlóívek alapján arra következtethetünk: ennyi jelölt és lista nem indulhatott volna a választópolgárok személyes adataival való visszaélés és az ajánlóívek meghamisítása nélkül. A választások lebonyolításáért felelős szervek tehetetlenségét látva az ajánlóíveket aláíró állampolgárokhoz fordulunk: levélmintánk elküldésével járjanak maguk utána, kik használták fel illetéktelenül személyes adataikat!

A mintalevél itt tölthető le, az ahhoz tartozó kitöltési útmutató pedig itt. A választási irodák címlistája itt érhető el.

A pártoknak ajánlóíveken 500 ajánlást kell gyűjteniük egy választókerületben ahhoz, hogy ott jelöltet indíthassanak. Országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik legalább 9 megyében összesen 27 egyéni jelöltet tud indítani. Egy választópolgár azonban több jelöltet is ajánlhat, aminek eredményeként egyes pártok a szükséges számú ajánlás összegyűjtése helyett vélhetőleg egymás közt kicserélték, áruba bocsátották ajánlóik adatait. Így ha valaki aláírásával támogatott egy jelöltet, az ő személyes adatai könnyen megjelenhettek egy másik jelölt ajánlóívén is az akaratán és a tudtán kívül. Az ajánlók adatainak, aláírásának ajánlóívről ajánlóívre másolásával megkerülhetők a jelöltállítás érdemi költségei, és megszerezhetők a jelöltállítással járó előnyök – így az állami támogatás is. Az országos méreteket öltő, akár állampolgárok tízezreinek adataival való visszaélés gyanúja nyomán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) statisztikai adatszolgáltatást kért a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a több jelölt ajánlóívén is szereplő ajánlásokról, azonban az NVI törvényi felhatalmazás hiányára hivatkozva nem szolgáltat adatot.

1. A választópolgárok adataival való visszaélés

A további vizsgálódás hiányában a jóhiszemű ajánlóik személyes adataival visszaélő jelölőszervek elkerülhetik a büntetőjogi felelősségre vonást. Ezért abban segítjük az ajánlóíveket aláíró állampolgárokat, hogy saját maguk állhassanak ki adataik védelmében. A mellékelt adatkérő mintalevél segítségével ők maguk fordulhatnak adatkéréssel az egyéni választókerületi irodákhoz, hogy megtudják: visszaéltek-e adataikkal. A választási irodák mint az ajánlók adatainak adatkezelői a levél nyomán kötelesek adatot szolgáltatni. Amennyiben az adatszolgáltatás következtében az ajánló tudomására jut, hogy személyes adataival visszaéltek, ennek alapján büntetőfeljelentést tehet.

2. A választási eljárás törvényessége

A vélelmezett csalások – a személyes adatokkal való visszaélésen túl – a választási eljárás törvényességét is több ponton sértik. A valószínűsíthető visszaélések alapvetően megrendítik a választások tisztaságába vetett bizalmat, sértik a választópolgár választási eljárásban való önkéntes részvételének elvét, és nyilvánvalóan semmibe veszik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a jelöltállítás folyamatában. A választási eljárás alapelveinek ilyen átfogó, tömeges és a választások eredményére potenciális jelentős hatású sérelme további vizsgálódások híján alapjaiban vonhatja kétségbe a 2014-es országgyűlési választások legitimitását. Ráadásul az ajánlóívek további vizsgálatának megtagadása az elkövetőket segíti a büntetőjogi felelősség elkerülésében. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az NVI megtagadja a további vizsgálódást, holott a szervezet törvényes feladatai közé tartozik valamennyi választási iroda szakmai tevékenységének irányítása (természetesen ideértve a jelöltállítást is), az NVI elnöke pedig ennek keretében közvetlen utasítást is adhat az egyéni választókerületi irodák vezetői részére.

3. A jelöltállítási eljárás elégtelen garanciái

A botrány világossá tette, hogy a hatályos szabályozás nem szolgál kielégítő garanciákkal a választás tisztaságának és a részvétel önkéntességének biztosítására a jelöltállítás során. A többes ajánlás rendszerének fenntartása mellett az ajánlások jelenleginél sokkal pontosabb vizsgálatára lenne szükség az ajánlóívek ellenőrzése illetve az ajánlók azonosítása során, beleértve az aláírások hitelességének vizsgálatát is.  Ennek azonban a választópolgárok és a jelölőszervezetek látnák kárát: a hitelt érdemlő személyazonosításhoz az ajánló személyes megjelenésére lenne szükség, ami eltántorítaná az állampolgárokat a jelöltállításban való aktív részvételtől. A választások tisztaságának és a részvétel önkéntességének védelmében tehát meg kell szüntetni a többes ajánlás törvényes lehetőségét. Ez a módosítás nem korlátozná a választópolgár alapjogait. Az ajánlások tömeges hamisítását és adásvételét megakadályozó más intézkedések hiányában egy ilyen módosítás épphogy az alkotmányosság és jogállamiság követelményeinek megfelelő választási eljárás, valamint az állampolgárok személyesadat-védelmének nélkülözhetetlen garanciális eleme lenne.

Az Eötvös Károly Intézet, és a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezése.