Nézeteimért nem fizet senki, azt írom, amit gondolok

„Az egysoros beírásom után nagyon udvarias levelet kaptam Kumin Ferenctől. Többek közt azt írta: »Sajnálattal olvastuk Facebook-bejegyzésed, amelyben Orbán Viktor ukrajnai eseményekről kifejtett véleményét hiányolod. Szeretnélek biztosítani arról, hogy a magyar kormány képviselői minden vonatkozó egyeztetésen részt vettek, és a lehető leghatározottabban elítélték az erőszakos eseményeket.«
Válaszolnom kellett, nehogy valami féreértés keletkezzen. Itt a válaszom

Kedves Ferenc,
igazán meglepett az a kis vihar, amely a tegnapi FB-bejegyzésem után kerekedett (őszintén szólva csak privát üzenetnek szántam néhány ismerősömnek, de úgy néz ki, hogy az Interneten semmi sem maradhat elég privát). Egy nap alatt sok beírást és levelet kaptam, amelyekből megtudhattam, hogy »komcsi bérenc« vagyok, akitől egyetlen betűt ne közöljön többé a Heti Válasz, vagy pontosan fordítva: »te békemenetes Orbán-seggnyaló«. Ez marhaság - nézeteimért nem fizet senki, azt írom, amit gondolok. Egyszer dicsérek, máskor kritizálok - aki olvassa írásaim, ezt tudja. De hagyjuk, nem ez a lényeg, megszoktam.

Először is - be kell vallanom, hogy a beirásomban tévedtem. Magyarország valóban nem az egyetlen ország a régiónkban, amelynek válasza az orosz erőszakra elmarad az elvárásoktól. Szlovákia válasza a kijevi eseményekre még óvatosabb és erőtlenebb volt. Csakhogy Robert Fico és Orbán Viktor között van némi különbség, ebben talán egyetértünk. Fico nem kezdte pályafutását »ruszkik haza« felkiáltással és a grúz háború idején nem állt Lech Kaczynski mellett elítélve az akkori orosz agressziót. Orbán Viktornak pedig ezek az események olyan szintet jelöltek ki, amely egy életre morális kötelességet jelent. Ahogy a rómaiak mondták: noblesse oblige.

Figyelem a magyar híreket, tudok mindenről, amit írsz. Csak az én fülemben Martonyi miniszter szavai túlzottan óvatosak, a miniszterelnök parlamenti fellépése pedig jó pár nappal késett és még így sem mondható erélyesnek. Én egyenes, merész beszédre vártam, rövid katonás szavakkal megfogalmazva, már a vérontás napján. Úgy mint 1989-ben vagy 2008-ban. Nem pedig arra, hogy Orbán Viktor saját történelmi szavait egy volt sportminiszter (!) ismételje most.
Csalódtam és Varsóban nem vagyok ezzel egyedül. »Mi a fene van a te magyarjaiddal?« - hallottam már párszor az utóbbi napokban olyan emberektől, akik igazán csak jót kívánnak Magyarországnak.

Hát ezért lettem kissé frusztrált.
Baráti üdvözlettel
Jaroslaw Gizinski”