Magyar Péterre csúnyán ráhozta a frászt Puzsér, a napon felejtett csokihörcsög megfutamodott

Végre kiderült az igazság.

Bármennyire tiltakozunk is, a gyülekezeti élet mégiscsak lelkészközpontú, és itt most éppen nem arra gondolok, hogy mindent a lelkész végez, hanem inkább, hogy a személye nagyon is a középpontban van.
„Nemrégen megkérdeztem egy gyülekezeti tagot, hogy van(nak) az új lelkész(szel)? Dőlt belőle a keserűség. Nem a pásztort kritizáló szavak, sem nem önmarcangolás, hanem inkább a helyzet feltárása. A lelkész oldaláról próbálta megérteni, hogy mi nem működik jól: a kapcsolat, a viszonyok, a megértettség, az ügymenet, az egészséges családi élet, de megjelent a féltés hangja, a szeretet, a hiányok, a lehetőségek eljátszása...
Bármennyire tiltakozunk is, a gyülekezeti élet mégiscsak lelkészközpontú, és itt most éppen nem arra gondolok, hogy mindent a lelkész végez, semmit nem hajlandó kiengedni a kezéből, hanem inkább arra utalok, hogy a személye nagyon is a központban, középpontban van. Ezért lehetségesek azok a rossz vagy jó modellek, melyek miatt aztán mégsem működik igazán jól az egyház. Vagy mégis.