Somló nem borvidék, hanem a Balaton grand cruje

2014. március 28. 19:45

Somlóvásárhelyen konkrétan lenézik a szőlőmunkást. Nagyobb becsülete van annak, aki elmegy Ajkára a Tescóba árufeltöltőnek.

2014. március 28. 19:45
Balogh Zoltán
Origo

„Somló környékén van vagy fél tucat falu, az itt élő embereknek az utolsó lélekig a hegyre kellene alapozniuk a megélhetésüket: szőlészettel, borászattal, borturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokkal, vendéglátással, hordógyártással foglalkozni. Ezt neveznénk kultúrának. Ehelyett az van, hogy Somlóvásárhelyen konkrétan lenézik a szőlőmunkást. Nagyobb becsülete van annak, aki elmegy Ajkára a Tescóba árufeltöltőnek. Pedig a szőlőben ugyanannyit kapna vagy még többet. Ráadásul bicajjal a hegy bármelyik pontjára húsz perc alatt elér.

Vegyük észre, hány ember dolgozik azért, hogy egy palack bor fölkerüljön a polcra. A könyvelőtől a szőlő- és pincemunkásokon keresztül a kereskedőig, majd a fuvarosig, aki felviszi a pakkot Budapestre. Minden brand sikere a háttérmunka eredményességén múlik. Ahogy az olimpikon aranyérme az edzőjén, a gyúróján, az orvosán, az úszómesterén.

De pusztán attól, hogy lerakom a lóvét az asztalra, még nem indul be senkinek a szíve. Ha észreveszem, hogy el van szakadva a csukája, és megkérem, hogy a következő havi elszámolásba rakjon be egy cipőt, vagy elviszem egy szemészhez, mert nem lát a dioptriájától, azt értékelik. Erre minden munkáltatónak kötelessége lenne odafigyelni.

A kézművesség ott kezdődik, hogy a saját birtokomon hogyan bánok az emberekkel. Reveláció volt számomra, amikor a Balaton-felvidéki Scheller birtok Tóth Sándora egy átbeszélgetett éjszaka végén azt mondta, a környezetvédelemmel az a baj, hogy elfelejtjük, a környezetbe az ember is beletartozik. A benne élő embert is védeni kell.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BZoltan
2014. május 01. 06:06
Kedves Akitlosz, Három hektáron, három alkalmazottam van. Bejelentve, tébébel, tisztességes fizetéssel. Nem feketén, nem szezonálisan és a munka törvénykönyvének minden passzusát betartva. A borászat az agrárium legnagyobb hozzáadott értékét termelő ágazata. Egy a titka, drágán művelve nem lehet olcsó bort csinálni. A Somló mint Grad Cru terület nem lehet a 600-1000 foirntos borok termelője. De ha sikerül olyan bort termelni amire van kereslet és aminek van értő fogyasztója, akkor a 2500-3500Ft-os polci árral már kényelmesen ki lehet gazdálkodni olyan munkabéreket amik sokkal jobbak mint amit egy teszkó árufeltőltő kap. Egész évben és rendesen bejelentve. Amúgy nálunk még három hektáron is nagyon sok munka van a vegetációs időn kívül is. Az sem szokott probléma lenni, hogy a húzósabb időszakokat a csndesebb szezonban kompenzáljuk szabadsággal. A fő baj, az, hogy tisztességes bejelentett fizetéssel is lenézik a szőlőmunkást egy olyan faluban amelyik majd ezer évig a Somlóból élt. Ez nagy baj.
BZoltan
2014. április 03. 09:15
Nem értelek Feri. Soha nem fényezem magam, sehol. Az egész interjú arról szól, hogy sokkal ofntosabbnak tartom a termőhelyet és a velem együtt dolgozó csapatot mint a sajét szerepemet. Vannak eredményeink amire büszke vagyok. Nem kétpálcáson lőttük a vásárban az őket. Megdolgoztunk értük. Nem pályázatokból és nem is apuci pénzből. Saját két kezem munkájából van az utolsó karó is az ültetvényben és egy lelkes és vidám csapat 13 éves munkájának gyümölcse mindaz amit írtam. Bárki utánunk csinálhatja. A lehetőségek továbbra is adottak. Szóval nem értem a vitriolos leszólásodat. A sovonizmus vádját sem ül. Nyilván rajongok Somlóért és nyilván lokálpatrióta vagyok. De nem tartom a Somlót többre mint a többi balatoni tanúhegyet és nagy rajongója vagyoka mátrai, soproni, dél-balatoni és tokaji boroknak. Sőt, az alföldi borvidékről is mindig elmondom, hogy milyen nagy lehetőségek vannak ott.
BZoltan
2014. április 02. 00:18
Érdekes amit írsz. MIt nevezel te "nyerőségnek"? Egy birtok ami kenyeret ad három vidéki magyar családnak tizenhárom éve az nem nyerő? Hetedi évjárata, úgy 15 tétel, úgy 20 ezer palack bora kereskedelmi forgalomba az nem nyerő? Hérom évjárat 5 tétele Pannon Bormustra csúcsbora díj, 4 évjrat 6 bora Népszati Top100 díja nem nyerő? Tucatnyi élvonalbeli étterem borlapján, az ország legnevesebb borkereskedéseinek a kínálatában lenni nem nyerő? Én ezeket mind annak érzem. Számomra ez mind nagyon nyerő. Ha pedig a pincémbe nézek és a fogyasztóinkkal beszélgetek akkor ne ábrándokat látok, hanem eredményeket. Persze vannak álmaim, de keményen dolgozom, hogy meg is valósítsam őket. Az elmúlt tizenhárom év álmait eddig sikerült megvalósítani. Nem érzem magam nagy képességűnek és én sem vagyok elégedett a szakértelmemmel. Ezért igyekszem sokat olvasni, sokat beszélgetni szakemberekkel és bízom abban, hogy a csapatunkban azért megvan a szakma tudás ami ahhoz kell, hogy a Somló hatalmas potenciáljából kihozzuk a legtöbbet.
BZoltan
2014. április 01. 12:03
Nem Feri, megint ott tartunk, hogy te nem hiszed el, hogy vannak Grand Cru termőhelyek amelyek ezen nagyobb ráfordítást nagyobb hozzáadott értéket hordozó és így magasabb áron értékesíthető borok készítésére alkalmasak. Érthetően és egyszerűen: hiába költök el egy nem grand cru területen ugyanannyit mint egy grand cru területen, a bor sem minőségi, sem piaci értelemben nem lesz versenyképes. Konkrét példával élve, egy Elzász AOC bort ha ugyanazzal a technológiával és ráfordítással készítesz el mint egy Grand Cru AOC bort akkor az utóbbi mindenképpen komplexebb és izgalmasabb lesz mint az előbbi és ameddig az első ára mondjuk megáll 15-20 eurónál adig az utóbbi ára inkább a 30-60 euró környékén mozog. Értelem szerűen mint a minden más területen is, a borok minősége és beltartalmi értékei _NEM_ egyenesen arányosak a árukkal. Vagyis akár 5-10% minőségi plusz is simán 50-100% áremelkedést jelent. A fogyasztók jelentős része pedig nem érzékeli ezt a kis minőségi különbséget. Pont ahogy az átlag kerékpáros nem érzékeli a Shimano Dura Ace sorozatának minőségi extráját a Shimano Tiagra sorozathoz képest. Pedig az előbbi tartósabb, szebb, könyebb és versenykörülmények között nagyobb teljesítményre képes. Ezerszer megbeszéltük már, ezerszer próbáltam megvilágítani neked is és sok-sok más boros embernek is. Hogy ameddig a Grand Cru területeinken olcsó ivóbort akarunk csinálni és ameddig a többi területen alapanyagából akarjuk a csúcsborokat elkészíteni addig egyik terület valódi potenciálját sem használjuk ki. A dolog ott kezdődik, hogy te is belátod és elismered, hogy például a Somló mint Grand Cru terület magasabb áron értékesíthető és értékesítendő borok termelésére alkalmas mint a körülöte fekvő területek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!