Nagyon téved a Fidesz, ha úgy gondolja, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi kormány „találmánya”.
„Nagyon téved a Fidesz, ha úgy gondolja, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi kormány »találmánya«. Tanárként megpróbáltam néhány lehetséges ál-történelmi példát citálni az elmúlt évezredekből. Mit tett volna az adott rezsim akkor, ha... Ez a kérdés persze kissé történelmietlen, de miért ne játszunk el a gondolattal? (...)
A magyar történelemben I. István törvényeiben találkozhatnánk először a kérdéssel, leheletfinom utalás formájában: vasárnap mindenkinek el kell mennie a misére, kivéve akik a tüzet őrzik. Ennél konkrétabb és világosabb az Aranybulla úgynevezett rezsicsökkentési záradéka volna. Hunyadi Mátyás ismét az árnyaltabb megközelítést alkalmazná a füstpénz bevezetésével: minden ház, ahol felszáll a füst, egy ezüst dénár rezsicsökkentést kap. Pár évtizeddel később a kontinens túlfelén imígy szólna William Shakespeare hőse: rezsi vagy nem rezsi, ez itt a kérdés! (Hamlet, dán királyfi).
A három részre szakadt Magyarország kora, a »két pogány között« állapota nem kedvezett volna a rezsicsökkentés ügyének. A kérdés csak a Rákóczi-szabadságharcban kerülhetett volna újból felszínre, ahol a rezsicsökkentők (avagy kurucok) és rezsiemelők (labancok) csaptak össze. A szatmári béke után a nagyságos fejedelem rezsitói bujdosásában mindhalálig képviselte volna a rezsicsökkentés ügyét, ellentétben a Kuczug Balázs-féle rezsiárulókkal. Később a társadalmi haladás ügye egy múló pillanatra a bécsi udvarba helyeződött át. II. József úgynevezett rezsirendelete - amelyet azonban a »kalapos király« halálos ágyán visszavont - egy összbirodalmi rezsicsökkentés vízióját vázolta volna fel. A francia Napkirály, XIV. Lajos pedig állítólag azt mondta volna: "A rezsi én vagyok!«”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
„Lépésről lépésre, csigolyáról csigolyára...”
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
