Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Minden fanyalgás ellenére, a kínai piac ígéretes, ráadásul nagy falat, és bőven van benne svung. Csak azt kell eltalálni, hogy mi legyen Magyarország reszortja.
„Amennyiben pillantást vetünk hazánk külkereskedelmi mérlegére, látható, hogy a 156 milliárd eurós termékforgalom döntő része a Lajtán túlról származik, és ugyan kicsi, de nem lebecsülendő erőt képviselnek a keleti piaci nyitásból származó lehetőségek. Természetesen Kína lehet a pillére ennek a gazdasági opciónak: még ha onnét csak hatmilliárd eurót kóstál is az árualapunk, jó hír, hogy a forgalom értéke évről évre növekszik.
Helyes, pártolandó, hogy a kormány a legmagasabb szinten képviselteti magát Pekingben: a világ azon részén különösen kiemelt jelentőségűek a politikai kapcsolatok. Vagyis az ott bejelentett projektek – a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját, várhatóan a közép-európai országok és Kína turisztikai együttműködésének apropóján Budapest ad majd helyszínt egy kooperációs idegenforgalmi központnak, továbbá az az összesen tizenkilenc különféle szakmai megállapodás, amely létrejött a kormányzat, a magyar cégek és a kínai partnerek között – megvalósulásához, első pillantásra legalábbis, aligha fér kétség, még ha ezen a téren elő-előbukkan egy-két negatív történet is. Például 2011-ben is számos nagyberuházási koncepció született, amelyek azonban még nem pörögtek fel.”