„Az események farvizén az ukrán Szvoboda nevezetű párt evickélt egy ideig ügyesen. Jellemző módon az Ukrajnába látogató amerikai szenátor elolvadt attól, hogy ez »szabadságot« jelent, meg is simogatta a pártvezető fejét. A Szvoboda Ukrajna hivatalos szélsőjobboldali pártja, viszonylag komoly bázisokkal Nyugat-Ukrajnában. A Jobbik hozzájuk képest emberi jogi mozgalom. Elsősorban az oroszokat utálják, de ha már van ott némi magyar, ruszin, és zsidó is, hát annyi baj legyen. Nem is késlekedett a Janukovicstalanított új törvényhozás, azonnal eltörölte azt a nyelvtörvényt, amely a kisebbségeknek garantálta a nyelvhasználatot. Ez volt a legfontosabb lépés, bár kíváncsi volnék, hogyan magyarázzák ezt a lelkes liberálisok: nyilván a kisebbségi nyelvhasználat volt az alfája és omegája a Janukovics-diktatúrának. Most aztán lesz majd demokrácia!
A hazai mezőnyben csúnyán leszerepeltek az ellenzéki pártok és a TASZ is. Mesterházytól Bajnaiig mindenki azzal próbálta zrikálni Orbánt, hogy azonnal szálljon szembe (természetesen szavakkal) az erőszakos Janukovics-rezsimmel, a TASZ a miniszterelnök hallgatását kifogásolta erőteljesen. (Próbálták, csak Orbán leszarta.) És persze, Palpatine császár csak arra volt képes, hogy NCIS-t játsszon, és elhelikopterezzen a határra. Csak azt felejtették el, hogy a határ túloldalán él másfél-százezer magyar. Őket nem kérdezték meg, milyen ott a dicsőséges forradalom közelében lenni. Milyen azt látni, hogy fegyvereket szereztek tőlük nem messze (talán a közvetlen közelükben is) azok, akiknek a hétvégi szórakozása a magyar emlékművek és szobrok meggyalázása. Mesterházy, Bajnai és a TASZ persze könnyedén játszadoznának a maroknyi magyarral, ha egyáltalán ez a szempont felmerül bennük. Ha nem lenne annyira veszélyes a szitu, akár még visítva röhöghetnénk is azon, hogy a nagy demokrácia/szabadságharc-lázban a liberálisok egy szteroidozott Jobbikot, meg banderista újnácikat (Jobb Szektor) éltetnek.
Ukrajnában ugyanis más csapat nincs. Hacsak nem fogja mostantól az EU és az USA külügyminisztériuma tandemben protektorátusként kormányozni Ukrajnát, a választék ott csak korrupt oligarchákból áll (a börtönből most kiengedett Timosenko is az). Az oroszbarát oligarchia helyett most visszajöhet egy régi-új oligarchia (a rossz nyelvek szerint azóta ők is a moszkvai köldökzsinóron lógnak), kiegészülve az ultranacionalistákkal, meg az ukrán Betyársereggel kívülről, már ha utóbbiak elfogadnak egyáltalán bármiféle rendezést is. Ha a jogvédők és macchiato-demokraták azt hitték, Janukovics bukása után majd nemzetközi gender-konferenciákat rendeznek Kijevben, kurvára tévedtek.”
