Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Nem-e lehet, hogy az értékközpontúsággal homlokegyenest ellentétes tábort gyarapító médiaelit újabb támadása lapul a nagy költségvetésű figyelemelterelés mögött?
„Eldördült a képletes startpisztoly, hogy nagy nyilvánosság előtt, üzletszerűen kezdetét vegye az országos méretekben is figyelmet keltő villalakás a kamerák kereszttüzében. Egy bízvást médiatörténetinek nevezhető, minden szempontból parádés pöcslóbálás indította az ezentúl napi huszonnégy órában hömpölygő luxusbörtönsagát.
Kiről derül ki elsőként minden kétséget kizáróan, hogy korábbi múltjában expornózott? Talán ez a kérdés izgatja most legjobban sokat szenvedett népünket. (...)
Az RTL-nél már alighanem égnek a forradalmi applikációk, amelyek segítségével korszerűen szavazni lehet. Apropó, szavazás. Adódik itt néhány aspektus, amelyet talán hiba lenne nem megfelelő mélységben figyelmen kívül hagyni. Az időzítés kérdése elemzőileg feltűnően aggodalmas rögtön: nem-e lehet, hogy az értékközpontúsággal homlokegyenest ellentétes tábort gyarapító médiaelit újabb támadása lapul a nagy költségvetésű figyelemelterelés mögött? Nem-e a rezsicsökkentésről akarják el-e terelni így azt a bizonyos figyelmet? Mintegy kihúzni a precedens nélkül álló népbarát intézkedéssorozat méregfogát? Nem beszélve a családi adókedvezményről. Ha igen, akkor egészen más a leányzó fekvése.”