Szabadságot Ukrajnának!

„A munkásmozgalom akkor volt a legerősebb, amikor aktivistáink a rendőrsorfalak előtt és nem mögött álltak.

Ennek megfelelően homlokráncoló távolságtartással kell fogadni minden hatalmasságot, amely törvényi és karhatalmi erőszakot alkalmaz állampolgáraival szemben.

Tisztában vagyok a ténnyel, hogy Ukrajnában jelenleg számtalan neonáci, zavaros nacionalista és naiv européer áll szemben a hatalommal, akikkel bármiféle szolidaritás vállalása problémás dolog. A jelenlegi helyzetben azt kell megállapítani, hogy a mai Oroszországnak és a hozzá kötődő ukrán hatalmi elitnek nincs semmiféle köze a baloldalisághoz, a leninizmusnak és a bolsevizmusnak ahhoz a hagyományához, amelyet esetleg még a baloldalon napjainkban is képviselni lehet. Oroszország már a cári imperializmus örököse minden szempontból, elég csak egy pillantást vetni a használt szimbólumokra. Az, hogy próbálják ápolni a sztálini és brezsnyevi Szovjetunió birodalmi hagyományait, minden, csak nem baloldaliság.

Ebben a helyzetben nekünk kötelességünk a szabadságjogokat korlátozó, tekintélyelvű és demokráciaellenes törekvéseket elutasítanunk. Márpedig Kijevben ez van napirenden. (...)

Mi, baloldaliak nem gondolhatjuk azt, hogy a mi barátunk a mai Oroszország és nem törhetünk pálcát azok felett akik az álmaik és a jogaik védelmében ma éppen tombolnak a kijevi utcákon. Mi nem vagyunk sápítozó kispolgári alakok, akik minden kertbe egy új orosz atomerőművet követelnek és nem dobjuk el kivívott jogainkat pusztán azért, hogy némileg komfortosabban érezzük magunkat egy rendőrjárőrökkel telepakolt országban. A mi legfőbb értékünk a szabadság, amelyért ha kell együtt küzdünk mindazokkal, akik hajlandóak minket elfogadni úgy, ahogy vagyunk. Mert mi nem állunk meg a szabadságjogok kivívásánál. A mi rendünkben ugyanis a szabadon élő emberek szolidáris társadalmat alkotnak, ahol a javakat igazságoson is nem hazug privilégiumok alapján osztják el.”