Népszavazás döntsön a paksi erőmű bővítéséről!

„Miközben egy német akadémiai tanulmány azt fejtegeti, hogy az atomerőművek közelében sokkal több gyermeket kínoznak rákos kórok, itthon gyanús a hallgatás a Paksi Atomerőmű működésének meghosszabbításáról. Lehetséges, hogy az ott termelt »koszos« energia tökéletesen kiváltható lenne, például második generációs napelemekkel és szélkerekekkel?

Az atomenergia elfogadottsága Magyar-országon fokozatosan csökken, hiába költ nagyon-nagyon sok pénzt egyoldalú propagandára a paksi atomlobbi. A társadalom nagyobbik része ma már környezetkárosító energiatermelési módszernek tartja az »atomot«. Ugyanolyan kockázat ez, mint a klímaváltozás, a genetikailag módosított növények termesztése, a környezettudatos gazdálkodás hiánya.

A bálnavadászatot meg tudta tiltani a világ, hasadóanyagügyben miért e tehetetlenség?

A cetek gyilkolását is tiltó Kiotói Egyezmény egyébként világosan kimondja: az atomenergia alkalmatlan eszköz a klímaváltozás kezelésére, pont a saját maga által generált problémák miatt. A nukleáris energia kérdése szerintem annyira fontos, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról feltétlenül népszavazást kellene tartani.

Tegyük fel, a nép nem kér többet Paksból, de utána hogy kapcsolja fel otthon a villanyt?

Amennyiben a környezetvédelmi és gazdasági tárcánál megszületne az a politikai döntés, hogy támogatni kell az alternatív energiatermelési módozatokat, akkor egy hosszú ösztönző folyamat végpontjaként az állam akár át is vállalhatná a banki hitelek kamatterheit, ha valaki azért vesz fel kölcsönt, hogy lakóházára napelemet, napkollektort szereltessen. A probléma az, hogy az első lépés nem valósul meg soha, nincs politikai támogatás. Ugyanis azok, akik döntési helyzetben vannak, nem érdekeltek az alternatív energiatermelési módozatok elterjedésében, az atomlobbi erősen nyomja a kormányt, hogy megakadályozza Magyarországon a szél-, a nap- és a geotermikus energia térhódítását. Pedig 7 ezer darab 1 megawattos szélerőmű kiváltaná a paksi atomerőmű teljesítményét. Ráadásul ha egy ország a saját területén állítja elő a szükséges villamos és hőenergia egy részét, akkor a külső forrásoktól, sőt külső politikai tényezőktől is függetleníti magát. Arról nem is beszélve, hogy a szél-, a nap-, illetve a geotermikus energiának nincs káros környezeti hatása, ahogy a biomassza-hasznosítás sem koszol. Nyilvánvaló szempont a munkahelyteremtés is. Németországban, ahol a villamosenergia-termelés 30 százalékát az atomerőművek adják, s összesen 10 ezer embert foglalkoztatnak, míg a 3 százaléknyi energiát produkáló szélerőművek 28 ezer főnek adnak munkát.  

(...)

Sajnos nekem egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a Fidesz akár egy nüánsszal is reményteljesebb lenne környezetvédelmi vonatkozásban.

A mese arról szól, hogy ki veszi meg a földgázt vagy a villanyáramot Ukrajnától. Az atomlobbi és más gazdasági körök pedig állami pénzből 1000-1500 milliárdért akarják meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, annál is inkább, mert az ilyen adófizetői pénzből finanszírozott állami nagy beruházásból jó sokat lehet lopni. Ez akadályozza igazán a zöldipar térhódítását.”

(Az interjú eredetileg a Vasárnapi Hírek 2008. január 6-i számában jelent meg.)