Felvidéki menekültek

„Nehéz szavakat találni Malina Hedvig emigrálása kapcsán, de amellett, hogy a felelősök kiléte egyértelmű – leendő államfőnk és bandája – akárhogy is nézzük, a felvidéki magyarság képtelen volt megvédeni egyik tagját azzal az állammal szemben, amelynek elvileg mi is részesei vagyunk.

Nem szeretem használni a tagság kifejezést a nemzettel kapcsolatban, mert úgy vélem, hogy a nemzet nem valami nyavalyás klub, amelyből ki- és belépeget az ember, nem olyan, ahol megmondhatja valaki, ki lehet a tagja és ki nem, és szerintem papír sem nagyon kell róla (csak az elvetemült nemzetállamokban tévesztik össze az állampolgárságot a nemzettagsággal). Viszont Hedvig esetében mégiscsak adódik a párhuzam, hiszen őt egyértelműen magyar nemzetisége miatt érte inzultus előbb fizikailag, majd állami terror formájában, amely miatt végül távozik szűkebb, felvidéki közösségéből.
Rájuk illett a Hedvig által adott személyleírás. Egyiküket kihallgatták, minden következmény nélkül.

Rájuk illett a Hedvig által adott személyleírás. Egyiküket kihallgatták, minden következmény nélkül.

Pedig ő kitartott, rendületlenül, éveken át ügyész-rendőr-orvos-miniszter ellenében, mindezt egy olyan társadalmi közegben, ahol a felvidéki magyarok többsége a vonatpénztáros előtt sem mer megszólalni magyarul. Hedvig jó példával járt elöl, pedig a háta közepére sem kívánta, hogy példakép legyen.”