Nem vállalnám el újra a Rezesova-ügyet

„Ön a védelem szakértője lett, miután az áldozatok családjának a megkeresését visszautasította összeférhetetlenségre hivatkozva, hiszen a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület vezetőjeként önhöz kerülhetett volna az ügy a szakértők közti véleménykülönbség miatt. Ezt korábban azzal indokolta nekem, hogy a sajtóból értesült arról: már nincs ellentét. Hogy képzeljem el, meghallja a hírt a tévében, majd telefonált Novák Péter, Eva Rezesova ügyvédje? 

Megkeresett, hogy nézzem át az iratokat, van-e benne olyan, amit addig a szakértők nem vettek észre. Az ügyvéd már csak akkor keresett meg, amikor a szakértők közötti eltérő szakmai álláspont megszűnt. Meg kell mondjam, nagyon tisztességes volt, mert kaptam már korábban olyan megkereséseket, hogy éreztem, mit várnának tőlem, de én ezeket soha nem vállaltam. Ez nem egy divatszabóság, nem tudnak annyit fizetni, hogy olyat leírjak, amit szakmailag nem tartok elfogadhatónak. Átnéztem az ügyet, és jeleztem neki, hogy itt van valami. 

A »valami« fordulatot hozott az ügyben, hiszen ön szerint teljesen máshol helyezkedett el egymáshoz képest a szlovák millomosnő BMW-je és a Fiat, és utóbbi – ahogy Rezesova is állította a vallomásában – tért ki a terepjáró elé. 

A Fiat megkezdett előzése már a korábbi szakvéleményekben is benne volt, csak ezt nem értékelték megfelelően. 

Még egy pillanatra visszatérve ahhoz, hogy melyik oldalon vett részt az ügyben: arra nem gondolt, hogy miután értesül az ellentmondás megszűnéséről, az áldozatok rokonainak felkérését fogadja el? Hiszen előbb keresték, ráadásul információim szerint utána még egyszer írtak Önnek, pont azt újságolva, hogy elhárult a közreműködésének az akadálya.

Előtte, lehet, hogy csak néhány órával, de már megtalált az ügyvéd. És a sértettek családja talán nem érti, hogy ha nekik adtam volna szakvéleményt, abban ugyanez lenne. Úgyhogy végül talán fel sem használták volna. Az eseménynek alapvetően egy megoldása van és ez nem megbízó, hanem tényfüggő.

Csak akkor azt nem értem, hogy ha négy szakértő azonos véleményen volt a főbb kérdésekben, miért van egyáltalán szükség egy ötödik igazságügyi szakértőre? Főleg, mert szokatlan, hogy ennyi szakértő van egy eljárásban, vagy rosszul tudom?

Legtöbbször valóban egy, esetleg kettő-három szakértő van. De itt az első szakértő kiesett, mert szüneteltette a tevékenységét. Maradt három.

Akik közt megszűnt az ellentmondás, így Ön beléphetett a perbe. Amivel viszont újragenerálta az ellentmondást, hiszen teljesen új állításokat fogalmazott meg a számításai alapján.

Nem generáltam semmit. Én az addig nem értékelt, de az iratokban benne levő tényezőket behoztam, és ezt a többiek elfogadták. (...)

Akkor sem jön ki, hogy a jogszabályban megállapított, hivatalos szakértői óradíj büntetőügyekben 4000 forint plusz áfa, vagyis könnyen kiszámolható, hogy mennyit lehet legfeljebb keresni egy hónapban. A magánszakvélemények, mint amilyen a Rezesova-ügyben is van, persze más tészta.

Gondolják, hogy tudnának annyit fizetni, hogy szakmai hülyeségeket írjak szándékosan? Gondolják, hogy a tisztem és beosztásom alapján megengedhetném magamnak, hogy valótlanságot állítok? Több évtizedes szakértői tapasztalattal tettem le egy aláírásommal, nevemmel hitelesített szakértői véleményt. A Rezesova-ügy véleményéhez is tartozik egy díjjegyzék, az iratok között van.

Ami miatt megkapta a »Rezesova magánszakértője« címkét, láthatta az internetes kommenteket, a személyes adatai, még a felesége mobilszáma is kikerült egy szélsőséges portálra. Ha újra dönthetne, most is elvállalná az ügyet?

Nem, biztos, hogy nem, de nem a leírt szakvélemény miatt.

Magyarul megbánta.

A szakvéleményt nem. A véleményem szakmai tisztességgel készült, de azzal nem számolhattam, hogy az ügy ilyen reakciókat vált ki, ez nem hiányzott. De ez nem azt jelenti, hogy leírtam olyat, amit utólag szégyellnem kellene.”