„1. Kell szerezni egy jó nagy mágnest! Nem akkora mágnest, amit a suliban mutogatott a fizikatanár, hanem annál is nagyobbat. Egy hatalmas, óriási mágnest, lehetőleg akkorát, mint egy tornaterem. Ha nincs ekkora mágnes, akkor gyűjtést kell szervezni, hogy az iskolák szolgáltassák be a jó sok kis mágnesüket. A jó sok kis mágnes már olyan, mint egy nagy hatalmas mágnes. A lényeg, hogy jól összeérjenek.
2. Csinálni kell egy olyan speciális ruhát, ami szintén mágnesekből készülne, de olyan mágnessel, ami taszítja azokat a mágneseket, amivel a tornatermet megtöltöttük. Most már egy csomó olyan jó divattervező van, aki mindenféle szarból tud kreálni ruhakölteményeknek nevezett valamiket, úgyhogy egy ilyen mágnesruha elkészítése nem lehet nagy kunszt. Lakatos Márkból például simán kinézem, hogy remek mágnesruhát tudna készíteni.
3. Fel kellene venni ezt a mágnesruhát, és fejest kellene ugrani a mágnesekkel megrakott tornaterembe. A fizika ALAPTÖRVÉNYE szerint ebben a mágnesruhában nem hatna a gravitáció, feltéve, ha nagyon-nagyon sok mágnest raktunk le a padlóra. Életerős, nagydarab mágneseket. (A hangsúly a mágneseken és a SOK-on van!!!) (…)
Nem tudom, hogy Széles Gábor erre gondolt-e, amikor azt állította, hogy a gravitáció kikapcsolható, de minden bizonnyal valami hasonló járhatott a fejében. Ahelyett azonban, hogy a sajtó és a fotelből okoskodó mémgyárosok egyből nekiesnének, érdemes lenne higgadtan átgondolni ezt az egész gravitációsdit.”