Kritikus tömeg

„Budapest és vidéke egyes részein célszerű, de mindenképpen életszerű lenne a közösségi közlekedést visszakeresztelni tömegközlekedésre. És rögtön be is kellene vonni ebbe a körbe az autósokat. Mert amit látunk, az nem közösség, hanem tömeg. Maximum tömegközösség, de abból is a legnagyobbfajta. A közlekedést pedig rögtön ki is húzhatjuk ebből a kifejezésből, mert az azért feltételezné valamiféle érzékelhető haladását a tömegnek. Ami viszont nem tapasztalható.

Közösségi közlekedésnek már csak azért sem nevezhetjük azt, amit Budapesten és környékén több helyen is látunk, mert ahhoz az kellene, hogy a közlekedés irányítói, arra bármiféle ráhatással bíró állami szervek a járműveken utazni próbálókat ne valamiféle birkanyájnak vagy még annak se, hanem embertársaik közösségének tekintsék. Ezt viszont nincs okunk feltételezni, mert vannak olyan útszakaszok, ahol azt tapasztalják a városba tartók, hogy mintha valaki, esetleg többen direkt azzal lennének megbízva, hogy tegyék a lehető legnehezebbé és leghosszabbá számukra a városba vezető utat. Jelentem, ezt a feladatot sikerrel ellátják, sőt: túl is teljesítik.”